2012. szeptember 8., szombat

Véglegesítve lettem

Csütörtök, 2011.09.15.

Délelőttös műszak. Jött valamikor dél körül a kisfőnök és a következő beszélgetés zajlott le (nagyjából):

- Mikor kezdtél el dolgozni?
- (nem teljesen értettem, hogy mire gondol) 5-kor...
- (elvigyorodott) Nem... mióta dolgozol?
- (itt már nagyon nem értettem :) ) Nem értem... (ez az egyik kedvenc svéd mondatom :) )
- Mióta dolgozol a cégnél?
- Jah, május 30. óta.
- (kicsit számol) 4 hónapja...
- (én is utána számoltam) Igen, 4 hónapja... miért?
- Próbaidős vagy, ugye?
- Igen, 6 hónapig...
- Azt hiszem állandósítani fogunk (ez svédül sokkal jobban hangzott :) )
- OK
- Jó lesz? (közben vigyorog)
- Nagyon jó! (én is vigyorgok :) )

Ezek után visszapattant a kis targonsára - ami inkább egy motoros béka benyomását kelti - és elhajtott (mondanám, hogy az éjszakába, de dél volt és különben sem ment ki az épületből :) ).

Beszéltünk Gyulával a dologról, azt mondta ez nagyon jó... de a malom kerekei lassan őrölnek, nem lesz gyors a szerződés tényleges aláírása... az ígéret minden esetre nagyon nagy dolog!

Péntek, 2011.09.16.

Szokásos munkás hétköznap. Egészen talán 11-ig. 11-kor jött ismét a kisfőnök, kezében papírokkal. Gondoltam magamban, hogy ez elég gyors volt.
Odaért, integetett Gyulának, hogy jöjjön oda Ő is...
Amennyire remekül értettem az előző napi beszélgetést, a amit annél inkább nem :) Van ilyen, néha alvás közben elfelejtek svédül (nem mintha tudnék :) ).
Azt mondja itt vannak a papirok, ha egyetértek, írjam alá és meg is vagyunk. Aláírtam és azóta - 2011.09.16., 11 óra - határozatlan idejű, főmunkaidős szerződéssel rendelkezem Svédországban... Kimondhatatlanul örülök!!!

Ezúton is örök hálám Gyulának,

aki önzetlenül segített mindenben és aki nélkül ez nem sikerült volna! Különösképpen azért, mert ezzel sokkal többet tett értem, mint a biológiai apám* - az Arameus vagy polgári nevén Voldemort.
Pont ennyit számít a vér!

*) egyszer majd elmesélem milyen nagyszerű ember is ő valójában, mivégről van ez a szeretet kettőnk között... de most még nincs itt az ideje és különben sem fogom a legboldogabb pillanataimat egy ilyen djevlaskit-re pazarolni :)

Hétvége, 2011.09.17-18.

A nagy örömre szombaton még egy kicsit túlóráztam is, mert az mindig jó. Norcy úgysincs itt, minek üljek egyedül a lakásban... Muffinról gondoskodik anyósom, még el is mosogat mindik :) Mondtam is neki, hogy Muffin nagyon köszöni, mert ha nem tette volna meg, akkor szegény Muffinnak kell elmosogatnia és nem tudom hogyan oldotta volna meg egyedül :)

Közben megosztottam pár ismerőssel a jó híreket... sokan gratuláltak, de pára - természetesen - kifakadtak, hogy milyen gyáva, gerinctelen dolog külföldre menekülni és ott értékesítani a magyarországon megszerzett tudást. Pedig több kitartással ott is lehetett volna jó életem... hát... tipikusan magyar mentalitás, ami elől elmenekültem :) De nem baj, nekem most már jó és ha valainek ez nem tetszik... pont nem érdekel! Én egész életemben erre vágytam, erre vártam!

Ha még azt is megtudják, hogy... de erről majd csak később ;)

Egyebek

Már pár hete találtam a cégnél a beolvasztásra váró fémhulladékok között egy kb. 10 mm vastag lemezből kizágott szarvast és Svédország alakú nemtudomminekhívjákot :) Megtetszett és mivel a kidobott dolgok között volt, gondoltam miért ne alapon elhoztam. Kicsit megtisztogattam, lesorjáztam. Ekkor derült ki, hogy szép-szép, de kishibás itt ott. Gondolom valaki játszott a vízsugaras vágóval és ezek éppen nem sikerültek, így ki lettek dobva.

Vettem jóféle kétkomponensű epoxy ragasztót, ráragasztottam a Svédország formára a szarvast, rá merőlegesen. Vettem ezüst színű festéket, azzal lefújtam és ez lett az eredménye:





Jól látható, hogy éppen észak felé vonul :)

A lábfejnél látszik az epoxy ragasztó, így tudtam csak megoldani, de szerintem jó lett. A hibákat kijavítottam rajta amennyire lehetett, most már nem is látszik rajta semmi sem.


Szerintem megérte az a kb. 1 órát, amit összsen foglalkoztam vele és a kb. 190 Kr ráfordítást. 101 Kr volt a ragasztü, igaz még több mint a fele megvan és már feltettem vele 2 villanykapcsolót is, illetve 89 Kr volt a festék.

Ha már szóba jött a villanykapcsoló:
Mikor beköltöztünk és felmértük a terepet, megállapítottuk, hogy a villanykapcsollók kb. a házzal lehetnek egy idősek. Nem is igazán a mi ízlésvilágunk, bár jópofa, hogy sötétben diszkréten világítanak (ilyen biztosan van fiatalabb verzióban is :) ).

Elmentünk még jóval korábban a boltba és vettünk szép, új, nullkilométeres kapcsolókat:






Ilyen volt... szép kerek, rozsdás szavarokkal. A középső zöldes színű dolog világított a sötétben, ha úgy tetszik foszforeszkál (ez igen, nagyszerű szó, 3* betűztem végig mire el menrtem küldeni :) ).












Ez pedig az új típusú villanykapcsoló. Nem tud semmi extrát, csak a villanyt kapcsolja fel vagy le :)

Ellenben sokkal esztétikusabb szerintünk, mint a másik volt, hiába annak az extra fénykibocsátó képessége...





Készül még a vidámparkos, vadasparkos, Stendörrenes napló, csak túl sok a kép és túl nagy a lustaságom... ;)

További szép napot!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése