Arra gondoltam, hogy ha már lassan két és fél éve itt élünk, akkor
időszerű lenne némi szót ejteni Svédország nemzeti fizetőeszközéről, a
koronáról is.
A múlt...
A jelenlegi koronát 1873 óta használják Svédországban.
Azt megelőzően a hivatalos fizetőeszköz a daler volt,
melyet az amerikai dollárhoz hasonlóan a német tallérról nevezték el
1534-ben. Akkoriban szerethették a végtelenül bonyolult megoldásokat,
így ahelyett, hogy a daler-t felosztották volna mondjuk 100 egységre,
inkább a következő váltópénzrendszert találták ki:
1 daler 4 márkát ért. 1 márka értéke 8 öre volt. De, hogy itt még ne legyen vége, az örét is továbbosztották 6 penning-re.
Készítettem egy kis táblázatot arról, hogy mi mennyit ért:
|
1 penning |
1 öre |
1 márka |
1 daler |
| penning |
1 |
6 |
48 |
192 |
| öre |
0,1667 |
1 |
8 |
32 |
| márka |
0,0208 |
0,125 |
1 |
4 |
| daler |
0,0052 |
0,0313 |
0,25 |
1 |
Kényelmesen használható váltópénzrendszernek tűnik! :)
Elképzelem Gunilla nénit, aki a piacon szeretne venni 5 kiló krumplit mondjuk 1,5 márkáért, de csak penningje van. Esetleg Jan bácsi, akinél csak márka van és szeretne venni egy csomag répát 5 penningért...
Nem csodálom, hogy ma már csak számológéppel hajlandóak számolni a svédek, több generációra elég lehetett nekik, amit akkor kellett matekolni.
1 ezüst daler 1718-ból
Később, 1609-ben az akkor már riksdaler névre hallgató daler értéke 6 márka lett. 1624-től rézből és ezüstből is készítettek daler-t. A réz alacsony értéke miatt viszont ezek az "érmék" kifejezetten nagy méretűek voltak, pl. a legnagyobb címletű, réz, 10 daler-es majdnem 20 kg-ot nyomott. Ezek az érmék (lehet érmének nevezni valamit, aminek 20 kg a súlya?) 150 éven keresztül maradtak használatban.
Az 1770-es években a következő érmék voltak forgalomban:
- 1 öre (réz);
- 1, 2, 4, 8 és 16 öre (ezüst);
- 1 és 2 daler (ezüst);
- 1 riksdaler.
Az 1777-es reformot követően jelentősen leegyszerűsödött az érmerendszer. Az 1 daleres váltópénzeként bevezették a 2/3, 1/3, 1/6, 1/12 és 1/24-es érméket.
Később, 1855-ben mutatták be a bronzból készült 1/2, 1, 2 és 5 örést; az ezüstből készült 10, 25 és 50 örést, valamint a szintén ezüst 1 és 2 daler-est.
Míg 1777-ben csak 2 és 3 daler-es papírpénzeket használtak, addig 1858-ban már 1, 5, 10, 50, 100, 500 és 1000 daler-es bankjegyek is léteztek.
... a jelen...
Ahogy azt már írtam, Svédország hivatalos fizetőeszköze 1873 óta a korona. Akkor a már említett riksdaler-t 1:1 arányban váltották át koronára. Egy korona értéke az arany kilogrammjának 1/2480-ad része, azaz kb. 0,4 gramm tiszta arany volt.
Az első bevezetett érmék az 1, 2, 5, 10, 25 és 50 örések, valamint 1, 2, 10 és 20 koronásak voltak.
A jelenleg is használatban lévő érmék:
1 korona, jelenlegi formájában 2001 óta van forgalomban,
de az 1875 óta kiadott összes 1 koronás érmével lehet fizetni
2 korona, 1952 óta van forgalomban, de 1971 óta nem vertek újat. Fizetni minden,
1875 óta kiadott érmével lehet. Az 1952 és 1966 közötti érmék 40% ezüstöt tartalmaznak.
5 korona, 1976 óta forgalomban, fizetni csak az 1954 utáni érmékkel lehet.
10 korona, 1991 óta van forgalomban, korábban
kiadott 10 koronásokkal nem lehet fizetni.
És a bankjegyek:
... és a jövő:
2015-től új, biztonságosabb bankjegysorozatot fognak kiadni, illetve 2016-tól újra bevezetik a 2 koronás érmét és lecserélik az összes többit a 10-esen kívül.
Az új érmék valamivel kisebbek lesznek. Az 1 és 2 koronás réz-acél ötvözetből készül majd, az 5 és 10 koronás pedig "északi aranyból", azaz 89% réz, 5-5% alumínium és cink valamint 1% ón.
Lesz mit gyűjteni! :)
