A svéd korona

Arra gondoltam, hogy ha már lassan két és fél éve itt élünk, akkor időszerű lenne némi szót ejteni Svédország nemzeti fizetőeszközéről, a koronáról is. 

A múlt...

A jelenlegi koronát 1873 óta használják Svédországban.

Azt megelőzően a hivatalos fizetőeszköz a daler volt, melyet az amerikai dollárhoz hasonlóan a német tallérról nevezték el 1534-ben. Akkoriban szerethették a végtelenül bonyolult megoldásokat, így ahelyett, hogy a daler-t felosztották volna mondjuk 100 egységre, inkább a következő váltópénzrendszert találták ki:

1 daler 4 márkát ért. 1 márka értéke 8 öre volt. De, hogy itt még ne legyen vége, az örét is továbbosztották 6 penning-re.

Készítettem egy kis táblázatot arról, hogy mi mennyit ért:

	1 penning	1 öre	1 márka	1 daler
penning	1	6	48	192
öre	0,1667	1	8	32
márka	0,0208	0,125	1	4
daler	0,0052	0,0313	0,25	1

Kényelmesen használható váltópénzrendszernek tűnik! :)

Elképzelem Gunilla nénit, aki a piacon szeretne venni 5 kiló krumplit mondjuk 1,5 márkáért, de csak penningje van. Esetleg Jan bácsi, akinél csak márka van és szeretne venni egy csomag répát 5 penningért...

Nem csodálom, hogy ma már csak számológéppel hajlandóak számolni a svédek, több generációra elég lehetett nekik, amit akkor kellett matekolni.

1 ezüst daler 1718-ból

Később, 1609-ben az akkor már riksdaler névre hallgató daler értéke 6 márka lett. 1624-től rézből és ezüstből is készítettek daler-t. A réz alacsony értéke miatt viszont ezek az "érmék" kifejezetten nagy méretűek voltak, pl. a legnagyobb címletű, réz, 10 daler-es majdnem 20 kg-ot nyomott. Ezek az érmék (lehet érmének nevezni valamit, aminek 20 kg a súlya?) 150 éven keresztül maradtak használatban.

Az 1770-es években a következő érmék voltak forgalomban:

- 1 öre (réz);

- 1, 2, 4, 8 és 16 öre (ezüst);

- 1 és 2 daler (ezüst);

- 1 riksdaler.

Az 1777-es reformot követően jelentősen leegyszerűsödött az érmerendszer. Az 1 daleres váltópénzeként bevezették a 2/3, 1/3, 1/6, 1/12 és 1/24-es érméket.

Később, 1855-ben mutatták be a bronzból készült 1/2, 1, 2 és 5 örést; az ezüstből készült 10, 25 és 50 örést, valamint a szintén ezüst 1 és 2 daler-est.

Míg 1777-ben csak 2 és 3 daler-es papírpénzeket használtak, addig 1858-ban már 1, 5, 10, 50, 100, 500 és 1000 daler-es bankjegyek is léteztek.

... a jelen...
Ahogy azt már írtam, Svédország hivatalos fizetőeszköze 1873 óta a korona. Akkor a már említett riksdaler-t 1:1 arányban váltották át koronára. Egy korona értéke az arany kilogrammjának 1/2480-ad része, azaz kb. 0,4 gramm tiszta arany volt.

Az első bevezetett érmék az 1, 2, 5, 10, 25 és 50 örések, valamint 1, 2, 10 és 20 koronásak voltak.

A jelenleg is használatban lévő érmék:

1 korona, jelenlegi formájában 2001 óta van forgalomban,

de az 1875 óta kiadott összes 1 koronás érmével lehet fizetni

 

2 korona, 1952 óta van forgalomban, de 1971 óta nem vertek újat. Fizetni minden,

1875 óta kiadott érmével lehet. Az 1952 és 1966 közötti érmék 40% ezüstöt tartalmaznak.

5 korona, 1976 óta forgalomban, fizetni csak az 1954 utáni érmékkel lehet.

10 korona, 1991 óta van forgalomban, korábban

kiadott 10 koronásokkal nem lehet fizetni.

És a bankjegyek:

 

... és a jövő:

2015-től új, biztonságosabb bankjegysorozatot fognak kiadni, illetve 2016-tól újra bevezetik a 2 koronás érmét és lecserélik az összes többit a 10-esen kívül.

Az új érmék valamivel kisebbek lesznek. Az 1 és 2 koronás réz-acél ötvözetből készül majd, az 5 és 10 koronás pedig "északi aranyból", azaz 89% réz, 5-5% alumínium és cink valamint 1% ón.

Lesz mit gyűjteni! :)