2012. szeptember 30., vasárnap

Nóri szemműtétje - IntraLasik

A magyarországi utazás legfőbb oka Nóri műtétje volt.
 
Nóri szeme 11 éves kora óta folyamatosan romlott, ami azt jelentette, hogy a végén már -7,25-ös és -6,5-es kontaktlencsét hordott. Már évek óta meg szerette volna műttetni a szemeit (nagyon zavarta a lencse, ráadásul az utóbbi időben érzékeny is lett rá), de ameddg nem állt meg a romlásuk nem lehetett.
 
Először kb. egy éve járt az Optik+Med-benNóri, de akkor még tovább romlott a szeme, így azt tanácsolták, hogy menjen vissza fél év múlva.
Fél évvel később sajnos nem tudott visszamenni, de már kint éltünk Svédországban, de idén nyáron (júliusban) sort kerített a látogatásra.
Akkor megállapították, hogy már alkalmas a műtétre és az IntraLasik eljárást javasolták, mert azzal 80% esélye volt annak, hogy maradék dioptria nélkül sikerül a műtét.
A másik lehetőség a PRK lett volna, de ott maradt volna 0,5 dioptria, amivel igazából ugyan ott tartott volna (bizonyos esetekre szemüveg kellett volna).
 
A két eljárás közül a PRK lett volna az olcsóbb, összesen 270e Ft, míg az IntraLasik összesen 490e Ft-ba került.
 
A 0. kontroll 
A műtét előtt részt kellett venni egy 1,5-2 órás vizsgálaton, de nem volt benne semmi kellemetlen, maximum amikor kitágították a pupilláit és utána nem látott pár óráig normálisan. De tömegközlekedéssel így is haza tudott menni, vezetni viszont nem igazán ajánlott. Ez előtt 4-7 napig nem lehet lencsét viselni.
Ha alkalmas az ember a műtétre, kap egy időpontot... Nórinak előtte 1 hétig nem lehetett lencsét viselnie és napi 3x kellett egy szemcseppet a szemébe csepegtetni.

A műtét napja
 A műtét nem volt vészes, de valamiért megijedt a műtőben egy kicsit (nem tudja elviselni, ha valaki a szeme felé nyúl - én sem :) ), de nagyon kedvesek voltak végig (kapott egy plüss macit is, hogy szorongassa a műtét alatt és valaki végig simogatta a vállát is :D - majd adok én neki! ). Műtét előtt kapott egy Xanaxot is (ezt mindenkinek be kell vennie előtte). Kb 20 percet volt a műtőben, ebből nagyjából 30-30 másodperc volt a lebenykészítés (egy vákumgyűrűt cuppantanak a szemre, de ez nem vészes... utána egy pici csípést érzett 1-2 másodpercig, majd semmit). Végül felhajtották a lebenyt egy kampószerűséggel (ettől a látványtól lett rosszul), de ez sem fájt, nem is érzett semmit. Utána kapott egy szemterpeszt (hogy ne tudjon pislogni), ebből sem érzett semmit, csak hogy egy picit feszítik a szemhéját. Utána kezdődött a lézerezés, egy piros pontot kellett néznie végig...

Történt egy vicces dolog is: mondta az orvos, hogy nézze a zöld pontot. Nem nézte... megint mondta, hogy nézze, de még mindig nem tette... végül félve megjegyezte, hogy csak piros pont van.
Erre az orvos felnevetett és azt mondta: "Ja tényleg!"

Ez is csak néhány perc volt, utána visszahajtották egy ecsetszerűséggel a lebenyt, és készítettek egy sztárfotót is, amit majd elküldenek.

Elvileg 1 hónapig most nem szabad sminkelnie, de szerintem ez csak a szemre vonatkozik... 1 hétig nem érheti víz a szemét, és 2 hónapig csöpögtetnie kell bele egy szteroidos szemcseppet és napszemüveget kell hordania a szabadban. Természetesen dörzsölni szem szabad legalább egy hétig.

Miután hazaértünk, aludt 2 órát (szigorúan háton). Miután felkelt már elég jól látott, a fájdalom is megszűnt. Azóta is egyre élesebb a kép, elvileg 1-2 nap alatt teljesen jó lesz.
 
Az eredmény
Nóri mindkét szeme 100%-os lett, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy dioptriamentes. Jelenleg jobban lát, mint én (sosem volt szemüvegem, nem kellett).
 
A műtét után pár nappal még néha kicsit homályosan lát, van, hogy időbe (pár pillanatba) telik, míg fókuszálni tud, de semmi komoly probléma.
Egyelőre nagyon vigyázunk a szemeire, de már aludhat az oldalán is... :)
 
Az egy napos kontrollon azt mondták, hogy nagyon jól sikerült, nyugodtan engedik haza, Svédországba. Nyomtattak egy angol nyelvű leírást is, hogy ha majd itt megy orvoshoz (kontrollra), akkor tudják, hogy miről van szó.
Már találtunk is egy magyar szemorvost a környéken, Őt fogjuk megkeresni az egyszerűség kedvéért.

Itt egy YouTube videó a műtétről... (!!! csak erős idegzetűeknek !!!)
 
Ha bárkinek lenne kérdése a műtéttel kapcsolatban, kérdezzen bátran!

2012. szeptember 28., péntek

Beszámoló a magyarországi útról

A magyarországi program elég zsúfolt volt, nem nagyon volt időnk unatkozni:

Szerdán - 2012.09.19. - indultunk az esti RyanAir járattal Ferihegyre (tudom... tudom... de nekem a budapesti reptér már örökre Ferihegy marad :) ).
Hazafelé (Erdőkertesre) még beugrottunk a Varga Pék-hez, Veresegyházon, mert már nagyon ki voltunk éhezve egy remek kakaóscsigára és friss-ropogós kenyérre.
Onnan haza (éjjel fél 2-re értünk Erdőkertesre), majd alvás másnap 7-ig.

Csütörtökön - 2012.09.20. - a napot Nóri az erdőkertesi fogorvosnál kezdte. Mivel nincs magyar TB-nk, így fizetni kellett érte, kerek 4.000 Ft-ot (120 Kr).
Svédországban egy hasonló beavatkozás elvileg 1.000 Kr (33.600 Ft) körül mozog, így valamivel jobban jártunk. Még akkor is, ha hozzáadjuk a fejenkénti és oda-vissza számított nagyjából 5.000 Ft-os repülőjegyet.

Onnan elmentünk bevásárolni mindenféle hazait (füstölt sajt, téliszalámi, KENYÉR, ...), majd hazamentünk.

Délután 3-kor kezdődött a tárgyalás a budaörsi bíróságon. Kicsit nyögvenyelősen indult, de összességében maximálisan elégedettek vagyunk. A következő tárgyalás november 5-én lesz, de arra már szerencsére nem kell elmennem.
 
Tárgyalás után még picit beszélgettünk a Nővéremékkel, majd tovább indultunk a Budapesti Operettszínházba, ahol este a Rómeó és Júliát néztük meg.
Onnan már egyenesen Erdőkertesre mentünk.
 
Pénteken dél körül találkoztam PéZé-vel (a nem túl jól sikerült CNC tanfolyamon találkoztunk és kötöttünk életre szóló barátságot). Megmutatta a műhelyét és a gépeit (maró és esztergáló-maró gépek), majd részletesen beszámolt a gépeken végzett átalakításokról.
Lenyűgöző az a megszállottság, ahogyan a gépekről beszél, vitathatatlanul elhivatott és nagyon jó szakember!
Ha valakinek szüksége lenne a szakrételmére megmunkálási témakörben, akkor szívesen megadom a számát (már ha beleegyezik a kéretlen reklámba ;) ).
 
Délután 4 körül vettem fel Nórit az Aréna Plázánál, ahonnan vacsorázni mentünk. Mióta az eszemet tudom, ki akartam próbálni a Mátyás Pince éttermet, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél (Március 15. tér).
Nem éppen olcsó (annyit fizettünk, mint amennyit Svédországban szoktunk egy felső-közép kategóriás étteremben, vidéken), de az ár-érték aránya messze a legjobb az általunk eddig megismert éttermek körül.
Nóri roston sült csirkemell steaket evett fűszeres almapürével és vadrizzsel, desszertnek pedig házi szilvás rétest pálinkás aszaltszilva-raguval. Nekem előtel gyanánt reneszánsz töltött húsos derelye jutott fokhagymás-erdei gombás tejfölmártással, főételnek az elmaradhatatlan roston sült libamáj grillezett almával és tócsnival rétegezve, sült hagymaszálakkal. A desszert pedig somlói galuska volt... sikerült eléggé teleenni magunkat :)

 
Fent: megnéztük, ahogy a Szabadság szobor kétségbe esetten próbálja elhessegetni a Holdat a kezében tartott pálmaággal.
Lent: a kivilágított Erzsébet híd... nem a legjobb minőség, de azért felismerhető :)
 
 
Megfordultunk már néhány európai városban és el kell ismernem, hogy a budapesti hidak a maguk változatosságával a legszebbek között vannak.
Szintén ekkor állapítottuk meg, hogy Budapest egy szép város túrista szemmel. Lakni semmi pénzért sem laknánk ott, de ha van ideje és pénze az embernek beülni ide-oda, megebédelni itt-ott és csak bámészkodni, akkor egészen más benyomást kelt, mint amikor az állandó lótás-futás közepette robog keresztül rajta.
 
Rövid séta után irány haza...
 
Szombaton elmentünk Vácra a Váci Csokizóba, mert az Nóri egyik kedvenc helye és ha már lúd, legyen kövér alapon tetéztük az előző napi jóllakottságunkat.
 
 

Én csak egy vaníliás kávét ittam, de Nóri bevállalt egy mézeskalácsos forrócsokit.
 
Innen hazafelé vettük az irányt, mert nekem délután 4-kor jelenésem volt az egyik régi tanítványom családjánál.
Nem sokkal korábban ebédeltünk Nórival, így kicsit váratlanul ért, hogy ott is megetettek :) akárhogyan is, a tiramisu eszméletlenül finom volt, köszönjük!!!
 
Innen 8 körül értem hazam.
 
Vasárnap egész nap otthon voltunk, mert hihetetlen módon mind a kettőnket levert a lábunkról a megfázás. Úgy készültünk mikor jöttünk, hogy Magyarországon biztosan jó idő lesz, de tévedtünk... eleinte a házban sem tudtuk bekapcsolni a fűtést, így jókat fáztunk éjjel.
Átmenetileg sikerült jobban lenni, de a mai napig - 2012.09.28. - meg vagyok fázva kicsit, bár már szedek rá bogyókat... :(
 
Hétfő volt a nagy nap: Nóri megműtette végre a szemét!!! Ezt most nem részletezem, mert egy külön bejegyzsét szánunk a témának...
Előljáróban annyit, hogy tökéletesen sikerült a műtét, jobban lát mint én!
 
Kedden kontroll, kis mászkálás a városban... Nóri szeme még kicsit érzékeny volt, nem akartuk erőltetni.
 
Délután-este találkoztunk Judittal Veresegyházon, a Gombai Cukrászdában. Judit egy nagyon kedves, régi barátunk, Ő készített fel minket az angol nyelvvizsgára. Azóta is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot.
Jót beszélgettünk kedden, meséltünk sokat Svédországról.
 
Innen már hazafelé vezetett az utunk...
 
Szerdán még egyszer elmentünk a Váci Csokizóba, mert miért is ne, majd sétáltunk egyet a Duna parton.
 

 
Innen irány Erdőkertes, kis pihenés, amjd indulás a repülőtérre.
A gép 19:25-kor indult, este 10 körül már otthon is voltunk Bettnában...
 
Összességében elég jól sikerült az utazás, mindent sikerült elintézni, amit szerettünk volna.
 
Sikerült hoznunk pár létfontosságú dolgot is Magyarországról: füstölt kolbász, füstölt sajt, Pick téliszalámi, sóska. Sajnos nokedliszaggatót nem találtunk, majd itt rendelünk a magyar boltból.


2012. szeptember 16., vasárnap

Készülünk Magyarországra és pár kép a szabadból

Magyarország
Hamarosan megint útra kelünk, hogy tiszteletünket tegyük Magyarországon. A mostani látogatás egyik apropója egy bírósági tárgyalás lesz (emlékeztetőül: apám beperelte a Nővéremet és engem, hogy kitúrjon minket az örökségünkből... természetesen megint otromba módon hazudozik, mint tette azt egész életében. Vajon miért nem lett belőle politikus? :) ); a másik pedig Nóri évek óta várt szemműtétje.

Terveztünk jónéhány programot, városnézést (Pesten, először az életben, mint turisták :) ), autóbérlést (találtunk egy nagyon olcsó céget, ahol egy hétre 35e Ft-ért lehet autót bérelni), illetve néhány ismerős meglátogatását...
Megyünk színházba is, mert régen voltunk és azt nem vállaljuk még be Svédországba; bár ha találnánk angol nyelvű darabot...

A harmadik célja az utazásnak, hogy vegyünk pár dolgot, amit Svédországban nem nagyon lehet kapni. Ilyen pl. a nokedliszaggató, 1-2 konyhai eszköz, Pick téliszalámi, rúd kolbász, füstölt sajt, juhtúró...
Ha valakinek van ötlete, hogy ezeket a dolgokat kint hol tudjuk megvenni, akkor ne habozzon értesíteni! ;)

Megint RyanAir-rel repülünk, amit kifejezetten utálunk, de most ez volt a legolcsóbb. Fejenként 20 Kr volt a jegy egy útra (összesen 80 Kr két főnek oda-vissz, ami kb. 2.560 Ft összesen + 280 Kr a foglalási díj, így tehát mindennel együtt egy főnek egy útra került a jegy 2.880 Ft-ba).
 
Fejenként 10kg-os poggyászt vihetünk magunkkal, én a minimális ruházaton kívül semmit sem viszek magammal, hogy minél több rúd kolbász és szalámi férjen el :) Néznek majd a reptéren, hogy egy fél hentesbolttal fogok távozni :)
 
Az út alatt Muffin a nagyszülőknél lesz, Flen-ben...
 
Képek és időjárás
A viszonylag jobb időre való tekintettel voltunk sétálni egyet a közeli Sjölunda nevre keresztelt tó mellett (képek sajnos nem készültek).

 
Fent: péntek hajnalban, 5:20 körül készült kép a cég udvarán a nepkeltéről. Szerintem elég jó lett...
Lent: péntek este készült, Flen-ben, naplementekor...

2012. szeptember 12., szerda

Munkahelyi hírek, fogyókúra, időjárás

Sok érdekes tegnap óta nem történt magánéleti fronton, ellenben a munkahelyen igen.

Egyrészt az egyik legszimpatikusabb kollégánk (svéd) tervezi, hogy távozik a cégtől, mert kevesli a bérét. Állítólag nem vagyunk túlfizetve svéd viszonylatban, de... a régebb óta itt dolgozó, nálam idősebb svédek azért megkeresik a havi 24-25.000 bruttót (24.500 Kr-val számolva ez nettó 18.857 Kr, ami kb. 630e Ft). Nyilván ez nekik nem sok, de annak, aki máshonnan jött, ne adj isten dolgozott már a Diagon Kft-ben havi 62e Ft-ért, az azért tud örülni ennek a pénznek is... szerintem...

Mindentől függetlenül nagyon sajnálom, hogy menni készül, mert eddig mindig, mindenben segített vagy tudott tanácsod adni; egy örök vidám és jópofa ember. :(

Műszakcsere
Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy Gyulával (apósommal) fogok egy gépen dolgozni a jövőben. Eddig egy műszakban voltunk, de ez így eléggé lehetetlenné válik. Nekünk kellett megbeszélni, hogy ki váltson, de ez egy pillanatig sem volt kérdéses, mert Ő Flen-ből jár be két másik magyarral (Lajossal és Zsoltival, volt már róluk szó korábban) és az üzemanyag pénz miatt neki jobb lenne, ha ez így is maradna.
Én ugye a szomszéd utcából sétálok be minden nap, így kérdés nélkül mondtam Thordnak, hogy nekem OK, ha év cserélek.

Azt vettem észre, hogy ezen eléggé meglepődött, lehet, hogy nem szoktak hozzá itt ahhoz, hogy a dolgozók kérdés / fenntartás nélkül egyeznek bele az őket érintő dolgokba :) Én még emlékszem arra, hogy honnan jöttem (onnan, ahová SOHA TÖBBÉ nem akarok visszamenni), így ilyen apróságokon nem fogok fennakadni.

A munka talán valamivel érdekesebb lesz, mert Gyula nem szériákat szokott csinálni, hanem 1-2 darabokat... jó gyakorlás / tanulás lesz a számomra, az biztos!
 
Kiderült az is, hogy nem véletlenül volt a 4 magyar egy műszakban, szándékosan csinálták így, mert azt gondolták, hogy ez így jobb nekünk. Azt is felajánlották, hogy ha megbeszéljük a többiekkel, akkor járhatunk 2-en 2-en egy mászakba... de ez sem a legjobb megoldás Gyuláéknak, így erről is lemondtunk.
Szerintem elég korrekt, nem?
 
Eddig az itt töltött lassan 15 hónap alatt egyetlen egyszer sem éreztem, hogy kinéznének vagy idegen lennék. Kávészünetben pl. ugyan úgy velünk is beszélgetnek, mint egymás között. Válaszolnak, ha kérdezünk, segítenek, adnak tanácsot és profi módon magyaráznak el olyan dolgokat, amiket nem értünk.

Möte (meeting)
Az utóbbi időben, részben a Lean hatására elszaporodtak a möte-k.
Mikor idejöttem még csak heti egyszer volt möte, csütörtökön a műszak váltáskor (14:00 - 14:12).
 
Azóta bevezetésre került a morgonmöte intézménye, amit minden nap tartunk és kötelező a megjelenés. Ez 7:30 és 7:40 között van. Itt lehet (kell) jelezni, hogy hogyan állunk az aktuális munkánkkal, volt-e valami gond, ilyesmik...
 
Ezt fejeltük meg a Lean-es onsdagmöte-vel, amit minden szerdán 9:18 és 9:38 között tartunk. Ez szintén kötelező és itt a fejlesztésen, ötletelésen van a hangsúly.
Ez azért érdekes a mi szempontunkból, mert minden héten más tartja... haladunk a gépek listája alapján, így Gyula tartja majd két hét múlva, én pedig 4 hét múlva. Érdekes lesz :)
A másik újítása a mai napnak, hogy minden möte-vezetőnek be kell dobnia minimum egy ötletet, amit meg is kell vitatni... ezzel biztosítjuk a folyamatos fejlesztés-t a Lean-en belül.
 
Már van is egy remek ötletem: legyenek haj szárítók (uszodai típusúak) az öltözőben, így télen nem kell vizes fejjel hazamenni munka után. Nem hiszem, hogy pont erre gondoltak, de... majd meglátjuk :D
 
Összesen így heti 82 perc möte-t tartunk, amikor termelés nem történik. Tetszik viszont a dolgozók bevonásának igénye, különösen, hogy azért vannak ötletek és meg is valósítja őket a vezetés. Ma dobták be a 16. sárga labdát "dobozba" - megvalósított ötletek.
 
Fogyókúra
Mostanában kicsit elhanyagolta, de legalább vissza nem híztam! Jelenleg 80 és 80,5 kg között állok valahol, de nem adtam fel a 75 kg körüli célt! A héten minden esetre ismét belevetettem magam, újra csinálom a rendszeres, napi felüléseket és a Norbi féle 1000 kcal-ás edzést (az 1000 kcal-ban nem hiszek, de mozgás és az a lényeg). A heti egy úszás sem maradhat ki!
 
Időjárás
Határozottan hűl le az idő... a hét elején még kellemes volt a reggeli hőmérséklet, de ma - 2012.09.12. - már elég hűvös volt. Egyelőre elképzelni sem tudom, hogy milyen lesz az idei tél, de a tavalyi eléggé meleg volt.

2012. szeptember 11., kedd

Beköszöntött az ősz... (SÖS, Activity, munka, mindenféle)

... igaz nem most, hanem már vagy egy hónapja. :)
Sikerült egy kis túlórával köszöntenem, ami igazán jólesett mint a pénztárcánknak, mind a szabadnapjaim számának.
Voltam megint Stockholmban, a Södersjukhuset-ben és találkoztam az orvossal, aki majd műteni fog. Szimpatikus, 40 év körüli nő...
Mondta, hogy szépen néz ki (a körülményekhez képest), illetve elmondta, hogy miket fog majd megcsinálni: mutatóujjamat helyreteszi, majd később a hüvelykujjamat fogja rábírni arra, hogy tudjak vele fogni.
Sok reményt nem adott arra nézve, hogy fogom majd rendesen mozgatni utóbbit, inkább csak olyan szögben rögzítik, hogy azzal már tudjak kényelmesebben fogni (most fogás céljára a mutató- és középső ujjamat használom, ami nem igazán praktikus).
Időpontot még nem tudok, csak annyit, hogy konzultál a korábbi orvosaimmal és minnél előbb, annál jobb.
 
Még aznap, hazafelé bementünk Drottningholm-ba, ahol a svéd király lakik.

A palota a kertből:

Ez a kert a palota irányából:
 

A kert másik része, közvetlenül a palota tövéből fényképezve:

A kertben lévő szigetvilág (vadkacsákkal, de az egyik mesterséges szigeten voltak bárányok is):

Születésnapi Activity
Vasárnap tartottuk Zsófia 21. születésnapját Flenben. Az alkalmat Activityzéssel tettük még nemesebbé, amit szokásunkhoz méltóan megint mi nyertük Nórival :)
Közben Zsolti száját a következő aranyköpés hagyta el (rablós, mutogatós feladat volt az én előadásomban):

"Sötétben még a vak is tapogatózik"

Ezen elég hosszasan sikerült örömködni, igaz már bekoktéloztunk előtte (vodka-narancslé-jég kocka, az internet szerint Screwdriver fantázia névre hallgat).

Született egy izgalmas rajz is Zsolti jóvoltából:



Kitaláljátok, hogy mi ez?
A helyes megfejtők között egy Gratulálunk!-ot sorsolunk ki...

Munka
A hétvégén a baleset óta először engedték, hogy túlórázzak kicsit! Nagy volt a megkönnyebbülés, mert ez némi plusz pénzt, némi plusz szabadságot (komptidet bélyegeztem) és a régi lehetőségek újjáéledését jelentette... csak így tovább!

Egyébként a fúrófej csere kivételével mindent meg tudok csinálni egyedül.

Túl vagyok az első saját, működő programom megírásán is, még a szintidőn is sikerült hozni vele, így teljes az öröm. Különösképpen, hogy sem szerszámot, sem gépalkatrészt nem törtem össze a próbafuttatás alatt. :)
 
A héten délelőttös vagyok, ami korai kelést - 5:05 - és korai fekvést - 22:00, legkésőbb 23:00 - jelent. Nem a kedvencem, de sokkal jobb korán kelni és dolgozni menni, mint későn kelni és az Arbetsförmedlingen-be menni, nemigaz?

Időjárás
Teljesen kaotikus. Egyik nap 6,5 fok és borús idő; másik nap 18 fok és ragyogó napsütés. Természetesen a hétvégékre jellemző a hidegebb idő :( Nem baj, ezt választottuk, elfogadjuk, sőt én még szeretem is :)

Sorozatok, filmek
Nem mondhatnánk, hogy új hobby, de mostanában nagyon rákaptunk a filmekre és sorozatokra.

Bár éppen szünetet tartanak, de lelkes rajongói vagyunk az új Dallas-nak, a Pretty Little Liars-nek és a The Borgias-nak. Nem régen fejeztük be a teljes The O.C.-t, illetve Nóri nézi még a Glee-t és a Gossip Girl-t.

Mostanában gondolkozom a régi nagy kedvencem, a Melrose Place (eredeti) újranézésén is :)

Filmek tekintetében már nem sok hiányzik az IMDb top100-ának végignézéséhez, de nem maradtunk le az ideiekről sem... :)

2012. szeptember 10., hétfő

Régi blog, új szolgáltató

Ez csak egy amolyan határ-bejegyzés, ez választja szét a korábban másik tárhely szolgáltatónál született bejegyzéseket az újaktól.
 
A korábbiak beszurkálása elég időigényes és legkevésbé sem szórakoztató feladat volt (copy-paste módszer, itt-ott a képek igazgatása, stb...).
 
Ha nem is lett tökéletes (nem lett), akkor sem veszett el legalább minden bejegyzés (néhányat nem mentettem át, mert nem sok információ tartalmuk volt).
 
Remélem tetszeni fog mindenki régi és új olvasónak az új hely és az új design! :)

Különleges fagyizó

Smultronstället - fagyizó
Szombaton elmentünk a Söderköpingben lévő Smultronstället nevű fagylaltétterembe (glassrestaurang).

Söderköping még arról nevezetes, hogy itt folyik a Göta Kanal is, ami összeköti Svédország keleti partját a nyugati parton fekvő Göteborggal.

Pár kép a városról:






A városon keresztülfolyó kis patak (nem a Göta Kanal!).











Még mindig a csatorna...








Képek a fagyizóból:






Nóri nagy szakértelemmel vizslatja az étlapot...

A döntés valóban nagyon nehéz volt!









A győztesek: Nóri egy vegyes csokoládékelyhet választott (jobb oldalon), amiben mindenféle finomság képviseltette magát (sima csoki, csokimusse, csokifagyi, sztracsatella, tejszínhab,...)

Bal oldalon az én vesuvio névre keresztelt, füstölő, mindenféle diófélékkel megrakott kelyhem.









Nóri a Göta Kanal partján, kacsákkal...






A dolog teljességéhez hozzátartozik, hogy a hely nem kimondottan olcsó. 30 Kr (1.000 Ft) körül volt egy kávé és 100 Kr (3.200 Ft) körül egy ilyen kehely.

Munka
Az egyik legnagyobb újdonság, hogy megszületett a korábbi váltóm, Tim kislánya. Ez kb. 2 hét szabadságot jelent neki, addig biztosan én dolgozom majd a Prisma-n.

Csütörtökön beszéltem Thord-dal, kértem tőle még munkát és bár nem kérdeztem, hogy mehetnék-e hétvégén túlórázni, azzal kezdte, hogy még kicsit korainak érzi és inkább gyakoroljak.
Nem a legjobb hír, de biztos vagyok benne, hogy jót akar, így nem nagyon ugrálok, nem próbálom meg megkerülni (megkérdezhetném pl. a termelési igazgatót, aki biztosan engedné, de még tényleg nincs itt az ideje, jobb pihentetni még hétvégente a kezemet).

A hét elején vettem át Tim munkáját és... nem kis koszt hagyott, bár gondolom mikor jött a hír, hogy jön a gyerek nem nagyon akart kitakarítani :)

Azért csináltam pár előtte-utána képet:



Fent: "kissé" koszosan és elhanyagoltan...
Lent: szép, csillogó Prisma...



Kezem
Ha már szóba került, egészen jól van. A nehéz dolgokkal csak kínlódva boldogulok, de azért meg tudok oldani mindent. Régen persze könnyebb volt, de ez van...

Ma nézegettem kicsit a kórházban készült képeket és bámulatos a változás. Ha nem tudnám, hogy jelen állapotnál is lehet még jobb a helyzet, akkor azt mondanám, hogy ezzel az állapottal is elégedett vagyok.

Egyszer majd talán a kezemről is teszek fel összehasonlító képeket, bár az első képekhez azért gyomor kell... főleg azokhoz, amiket a műtét előtt (a baleset után) csináltak (vagy csinálhattak). Az lehet a nem semmi és szegény Gyula látta is Nyköpingben (Ő az egyetlen az orvosokon kívül).

Apple ID, kirándulás terv, munka és SAS

Újabb balesetmentes héten vagyunk túl! :)

Apple ID
A hét elején arra lettem figyelmes, hogy mikor frissíteni szerettem volna egy iPhone alkalmazást, azt írt ki a telefon, hogy: "Your Apple ID has been disabled."

Némi internetes keresgélés után arra jöttem rá, hogy ha az ember bankkártyájával visszaélnek, majd azt az ember letiltatja és visszaszerezteti a bankkal akkor (ha az Apple-t is érinti a dolog) minden további kérdés nélkül letiltják az ember hozzáférését. Ez eddig OK is lenne, de sajnos semmilyen felületen nem lehet őjra aktiválni az ID-t, csak úgy, hogy ír nekik az ember és várja a csodát. Egyes fórumozók szerint ez heteket is igénybe vehet, aminek nagyon nem tudtam örülni.

Jobb megoldás nem lévén írtam tehát az Apple-nek egy udvarias levelet, amiben leírta, hogy mi a gondom. Elmúlt egy nap, senki sem válaszolt... lehet, hogy türelmetlen voltam, de eléggé ideges voltam ahhoz, hogy írjak egy második, sokkal ingerültebb levelet is. Ebbe már olyanok is szerepeltek, hogy "csak addig voltam fontos, míg nem vettem egy iPhone-t, utána már senkit sem érdekel a felhasználó..." (angolul természetesen) és hasonlókat.
Mit ad isten, még aznap válszoltak az Egyesült Államokból, hogy mennyire sajnálják és ha megírom a számlázási címemet, akkor segítenek. Megírtam, másnapra már működött is az ID. :)

Kirándulás
Mivel ez a nyarunk eddig kicsit pocsékba ment, még utoljára megpróbálunk elmenni valahová sátrazni. Kovikra gondolunk, majd meglátjuk milyen idő lesz... eddig a héten szép idő és kánikula (22-23 fok) volt, de ma már - 2012.08.17., péntek - esett kicsit. Mikor máskor, mint a hétvégén, nem igaz?

Munka
A hét eleje ismét az irodában való tevékenykedésről szólt. Nagyjából befejeztem a karbantartási utasításokat a hegesztőmáhely gépeire is, majd vártam... aztán szerdán jött az ötlet, hogy miért is ne mehetnék oda Gyulához, hogy lessem mit és hogyan csinál.

Neki is tetszett az ötlet, így ott ragadtam.

Először Thord szúrta ki a főnökök közül, hogy ott lábatlankodok, de csak annyit mondott, hogy "Jätte bra!".
Másnap (csütörtökön) már Ralf is odajött, neki is tetszett a dolog; majd végül Rickard is jóváhagyta a dolgot. Így sikerült a hét második felét programozással és elméleti oktatással (pontosabban oktatódással) töltenem, ami láthatóan Gyulának sem volt ellenére, én pedig nagyon élveztem!

Gyula még mindig remekül és óriási türelemmel tanítgat, nem látszik rajta, hogy eldbja az agyát, amikor egy pár perces monológ végén megkérdezi, hogy értem-e és pedig szemrebbenés nélkül mondom, hogy nem... :) Aztán végül mindig kitisztul a kép, csak még nem mindig áll rá az agyam az Ő gondlatmenetére. De így is szuper volt a dolog, igyekeztem minél többet tanulni és minél kevesebbet hibázni. Szerencsére utóbbiból csak egyet követtem el, nem voltam elég körültekintő egy maró bemérésekor és egy hangyányival kisebb lett egy méret, de inkább lett szépséghiba, mint selejt.

A programozás (Heidenhain, bár nem tudom ez mond-e valakinek valamit :) ) is jobban ment a vártnál, igaz nem vagyok villámgyors, cserébe kicsit bizonytalan is, de azért amit csinálok az jó szokott lenni. Ha valami mégsem, akor Gyula jön és kijavít. Az is nagyon tetszik, hogy bár van vagy 30 év tapasztalata a szakmában, ha valamit nem az Ő szájíze szerint csinálok (pl. nem jobbról balra, hanem a másik irányba), attól még átgondolja és ha jó, akkor jó, nem akarja, hogy mindent úgy csináljak, ahogya Ő.

Sikeres és nagyon kellemes héten vagyunk túl!

A délelőttös műszakot viszont még szokni kell. Nehéz az 5-kor kelés, különösen, hogy utoljára január 19-én csináltam (a baleset napján is délelőttös voltam).
Beszélgettünk erről Zsoltival és Lajossal... Ők egészen jól bírják, bár este 9 körül lefekszenek. Nekem ilyenkor sem sikerül 11 előtt elaludnom, így már érthető, hogy nem esik jól az 5 órai kelés. :)
Majd a jövő héten! Sokáig alvás, délutános műszak és vélhetően a Prisma...

SAS
Nóri a héten elkezdte a SAS-t. Heti 2*1,5 óra... lassan nekem is be kellene jelentkeznem levelező SAS-ra...

Újra munkában és az ellopott pénz

Az elmúlt hét leginkább a munka jegyében zajlott.

Hétfőn szokás szerint reggel 7-kor kezdtem, de kb. 9-ig vártam, hogy kiderüljön mit is fogok csinálni. Akkor jött a reggeli kávészünet, így nem sikerült megtudni :)
9:30 körül jött az egyik főnök, hogy Gyulával kellene dolgoznom majd, mehetek hozzá tanulni... később úgy módosult a dolog, hogy nem Gyulával, hanem a régi gépemen, a Prisman fogok dolgozni két műszakban, bár kicsit furcsa módon: délutános műszak alatt 14 és 16 óra között az irodában leszek és folytatom a karbantartási utasítások összeállítását (most már nem a gépműhely, hanem a hegesztőműhely gépeivel bajlódok, ami nem olyan egyszerű, mert egészen más gépek, mint amin eddig dolgoztam és alaposan körül kell járnom őket... van pl. 2 db '70-es évek beli gép, a kor szellemének megfelelő minőségű leírással (mintha az egyiptomi képírást kellene megfejtenem :) )).

Végül szerdától dolgozom újra a gépen 16:00 és 22:30 között. Jövő héten, mikor délelőttös lennék, az irodában folytatom a tevékenykedést. Utána ismét délutános műszak, ismét a gépen. Ennél tovább pedig nem tudnak tervezni, mert az egyik kolléga válik, egy másiknak pedig gyereke fog születni... meglátjuk.

Pénzügyek
Csütörtökön láttam a bankszámlámon, hogy a bank visszautalta az ellopott kb. 6.500 Kr-t. Ez nagyon jó hír, mert mint kiderült a júliusi fizetésemet kaptam meg februárban és ezért nem kaptam most fizetést. Számoltunk ezzel a pénzzel, nem jött jól, hogy mégsem kapjuk (pontosabban már megkaptuk, de akkor pedig felesleges volt kivennem 40 órányi túlórapénzt). Nem ismerjük a rendszert, ezeket senki sem mondta... :(

Okulásképpen: miután januárban összetörtem magam, kaptam fizetést január hónapra (pont a végéig tartott a cég által fizetett 2-14. nap táppénz). Utána februárban is kaptam egy teljes havi fizetést, ami a júliusi fizetésem megelőlegezése volt. Gondolom áthidaló "támogatás" lehetett, mert a Försäkringskassan sokáig tud ülni a táppénzen, bár nekem azt is utalták időben. Így viszont amikor lejárt a tápénzem június közepén és kifizették a június második felére járó fizetésemet, nem kaptam meg a július pénzt.

Nincs gond, volt még egy kis tartalékunk és különben sem elsumákolva lett, csak fél évvel korábban kifizetve. Nem jött jól, de nincs baj sem...

Kellemes hétvégét!

Második honfoglalás, Hamlet hídjai, rövid hírek

Második honfoglalás és Hamlet hídjai
Mivel az Erdőkertes - Flen útvonal az utolsó pillanatig (szombat estig) folyamatosan változott, nem nagyon tudtam előre tervezni.

Még az indulás időpontja is kérdéses volt, Gyula csak ennyit mondott:

"Nem tudom, majd felriadok valamikor, aztán tűz!"

Mondanom sem kell, milyen megnyugtató volt ez a számomra :) Mivel egész életemben borzalmas alvó voltam és minden 1,5-2 órában felébredek minden áldott éjszaka. Nem csak kicsit, hanem teljesen éberre ébredek + a legtöbbször megnézem, hogy mennyi az idő -> gondolom tudni akarom, hogy mennyit alhatok még, így valódi kínlódás lett volna a kelés + óranézegetés abban a szisztémában.
Végül megállapodtunk 5 órában. Ő kel 4:45-kor, előkészül, én pedig ráérek 5-kor kelni és akkor 5:15 körül már tudunk is indulni.

A szokásos nehezen elalvás is közrejátszott (némi izgalommal vegyítve), hogy valamikor éjfél után sikerült csak elaludnom. Ez kb. 5 órányi alvást eredményezett, ráadásul tudom, hogy felkeltem hajnali 2-kor és 3:50 körül (emlékszem, hogy láttam a telefonom óráját).

Volt még egy kis gikszer, véletlenül a hétköznapra szóló riasztást állítottam be a telefonon, így elfelejtett szólni nekem 5-kor. Óriási szerencse, hogy 5:04-kor keltem fel harmadszor az éjszaka folyamán és még el tudtam készülni az útra időben.

Könnyes búcsú Nóritól és a család többi tagjától, majd valamikor negyed és fél 6 körül nekivágtunk a nagy kalandnak.
Még Veresegyházon bement Gyula a Varga-pékhez friss péksütiért (a legjobbat itt adják az országban, szerintem). Utána irány Gödöllő és az M3-as.







Az útvonal a teljesség igénye nélkül:

Erdőkertes (H) - Budapest - Győr - Mosonmagyaróvár - Bratislava (SK) - Brno (CZ) - Praha - Dresden (D) - Berlin - Hamburg - Flesnburg - Kolding (DK) - København - Malmö (S) - Helsingborg - Jönköping - Linköping - Norrköping - Stigtomta - Bettna (- Flen).

(A városnevek szándékosan vannak az adott ország általi néven használva. Ez így korrekt szerintem.)











Gyula kezdte a vezetés és abban állapodtunk meg, hogy vezet, míg el nem fárad, utána cserélünk és majd Ő alszik, míg én vezetek, aztán csere. Így nem kell nagyon megállni pihenni, tudunk haladni gyorsan.
Mi vittük az állatokat (a Totó nevű pumi-kutyát és Gyula anyukájának macskáját), ezért párszor meg kellett állnunk, hogy egyenek, elvégezzék a dolgukat.

Az első megálló a szlovák-magyar határon volt. A második valahol Praha előtt, majd végül Dresden-nél (OK, Drezda) cseréltünk valamikor fél 3 körül délután. Ekkor jöttem én, de nem sok örömöm volt benne, mert rögtön csere után belekeveredtünk egy 2 órás dugóba és csak csiga módjára tudtunk haladni.

Pár alkalommal itt is megálltunk, majd valamikor este 9 körül értünk el a dán-német határra (illetve onnan 70km-re), ott cseréltünk megint és Gyula folytatta az utat.

Talán fél 12 lehetett éjjel, amikor Gyula úgy döntött, hogy inkább álljunk meg és aludjunk pár órát. Cseréltünk, hogy ha magamhoz térek, akkor tudjak vezetni és ne akkor kelljen cserélni.

3:45 körül keltem, akkor folytattuk, de nem voltam túl friss és a sötétben sem láttam túl sokat :( Nem tudom, hogy pontosan mikor és hol, de még Dánián belül, a két nagy híd között cseréltünk ismét, majd és aludtam Malmö-ig.

Ott ismét cseréltünk és onnan már én hoztam haza az autót Bettnáig.

Összesen nagyjából 2.225 km-t vezettünk, ebből Gyula kb. 1.047 km-t, én 1.185 km-t, tehát sikerült felesben megoldani a dolgot :)

Egy élmény volt átmenni a Dániában lévő két hatalmas hídon! Igaz, fizetősek voltak, ami 2012 júliusában azt jelentette, hogy a kisebb hídon (Storebælt) 32 EUR-t, a nagyobbikon (Øresundsbroen) 43 EUR-t fizettünk egy személyautóért. A személyek és állatok száma nem számított.
Lehetett fizetni készpénzzel (EUR, DKK, SEK), illetve bankkártyával és valamiféle bérlettel, ami nem sok embert érinthet a blog olvasói közül :)

Pár kép a hidakról (nem sajátok):


Fent és lent: Storebælt (a kisebbik híd, 6.790 méter hosszú)





Fent és lent: A nagyobbik, Øresundsbroen. A bal felső sarokban látszik, hogy építettek egy kis szigetet is a hídhoz. A sziget és Dánia között alagút vezet, gondolom a hajóforgalom miatt), illetve a sziget és Svédország között található maga a híd.
A híd 7.845 méter hosszú, összehasonlításképpen a Megyeri híd (M0-ás híd) 1.861 méter, az Árpád híd pedig 930 méter hosszú.
A megalomániám miatt már ezért megérte elvállalni az utat... ;)



Mozi
Úgy alakult az életünk, hogy megnéztük az új Batman filmet a moziban. Előtte egy romantikus vacsora a Mekiben ;)

Sok dolgot nem igazán értettünk benne, nagyon hosszú is volt - 2 óra 45 perc - de azért egynek elment. :)

Időjárás
Érdekes a svéd nyár :) Az egyik este 10 fok volt :)
Ma - 2012.08.03. - szakad az eső, más sárgulnak a levelek is az egyik szomszédos fán.

Öröm az ürömben, hogy néha látni ilyen szépeket is (Vrena, 2012.07.31.)


Mondeo
Tegnap hajnalban - 2012.08.02. - útnakindítottam szeretett Mondeonkat Magyarország felé. Kertesen lesz letéve a kertben, így legalább megúsztam, hogy egyedül kelljen kifizetnem a szállítását (a kifelé fuvart apósomék fizették, mert nekik hozták a bútoraikat).
Nagy megkönnyebbülés volt!

Házi tündér
Nóri mostanában nagyon jókat főz itthon!



A kolbászos-lilahagymás rizottó, reszeltsajttal az egyik új kedvencem.

Hozzá természetesen päroncider :)




Most készül a Magyarországról hozott juhtúróból a körözött, illetve valamikor egy remek sztrapacska is lesz majd.

A mai - 2012.08.03. - ebéd pedig juhtúróval töltött gombafejek rántva, kukoricás rízzsel és fokhagymás tejföllel. Mert tudunk élni :)

A hétvégi magyar kirándulás alatt Nóri felvetette, hogy kellene hozni némi téliszalámit is, így beneveztünk egy jókora rúdra, mert az sokáig eláll és az itteni szalámi nem az igazi (az is Pick, csak nem téli, hanem sima; de szeretjük pl. a helyi sajtosszélű szalámit is, de nem ehetjük mindig ugyan azt sem).

Fogyókúra
Ma reggel mérlegeltem, már 80,5 kg vagyok, aminek eléggé tudok örülni! Ez a fogyókúra kezdete - 2012.07.11. -  óta 2,4 kg mínuszt jelent, ráadásul elég stabilan, nem jojózik és néha-néha belefér egy kis Meki vagy csoki vagy ilyesmi is. Az igazi nehézséget az ennivaló mennyiségének csökkentése okozta, de miután azon túllendültem már nem volt vészes, ráadásul mindent szabadott is ennem.

Semester
Hamarosan vége... jövő hétfőtől - 2012.08.06. - újra dolgozunk, bár én még nem tudom, hogy mit fogok csinálni. Majd meglátjuk...

Búcsúzóul még, ha az idő engedi, akkor elmennénk Stockholmba, illetve kirándulni (sátorozni) egyet.

Nem volt egy jó semester sajnos, sokat esett az eső, Nóri is 11 napot Magyarországon volt, szóval... :( majd télen!!! :)

Horgászás Zsoltikkal és egy kis érdekesség (a bírságokról)

Horgászás
Történt még a múlt héten, hogy Zsolti, a munkatársam, aki Flen-ben lakik elhívott hozzájuk kávézni, illetve mondta, hogy valamikor átmehetnénk, majd felhív.

Az áthívásra kedden került sor, amikor is felhívott, hogy mehetünk is át, ha ráérünk. Természetesen ráértünk, ki nem hagytuk volna!

Kora délután érkeztünk, kávé helyett remek barnasört kaptunk. Azért nagy dolog, hogy remek, mert én alapvetően nem szeretem a sört, de ez elég édes volt ahhoz, hogy nagyon kellemes legyen. Aznap úgyis meleg volt, 23-25 fok lehetett, pont jólesett rá a sör!

Beszélgettünk horgászásról (leginkább a két Zsolti beszélgetett, mert én nem szoktam horgászni ésa halat sem tudom megenni :) ), de jó volt hallgatni őket.
Kibeszéltünk a munkát is, hogy milyen itt dolgozni, milyenek az emberek, mit és hogyan kell csinálni és hasonlók.

Végül Zsolti meghívott minket egy esti horgászásra a szomszédos tóra, aminek nagyon örültünk!

Fél 9-re mentünk vissza és 2 órás horgászást terveztünk.

Vontattunk, ami kb. azt jelenti, hogy a damil végére műhalak voltak kötve és azokat húztuk a motorcsónakkal, hátha szerencsénk lesz és ráakad (rátámad) egy süllő.

Az idő nagyszerű volt...



Fent: a flen-i tó a csónakból, naplemente.






"Kis" Zsolti a csónakban... lelkes volt, de kicsit fáradt :D








"Nagy"* Zsolti, aki már valamivel több, mint 15 éve él Svédországban...

Ő szervezi a horgásztúrákat is!

*) névváltoztatás előtt valóban Nagy volt a vezetékneve... most már nem, de az a "probléma", hogy mindkettőjük vezetékneve V-vel kezdődik, így nehéz megkülönböztetni őket a történetben.






Fent: az erdős tópart (még ha nehezen hihető is :) ).
Lent: valami hasonló, csak már 11 óra körül...



És a VAD:



Szép darab volt, Zsolti első ragadozóhala, 2,7 kg-os süllő. Naaaagy, hegyes fogaival osztotta a halált, de végül csak mi voltunk az ügyesebbek, esélye sem lehetett. Szép adag hús került le róla, sajnos nem szeretem, de "kis" Zsolti örült neki nagyon. Azt mondja a "nagy" Zsolti, hogy egy ilyen hal a boltban 400 Kr körül van, szóval nagy az öröm...
Megtanultuk még, hogy hogyan lehet boncolás nélkül, szálkamentesre kifilézni ezt a halat... jó pofa és egyáltalán nem olyan gusztustalan, mint azt korábban tapasztaltam.

Bírságok
Zsolti elmesélte, hogy hogy is mennek itt a bírságolások. Kapott egyszer egy paapírt a rendőrségtől, hogy tetten érték kamerával és 1.500 Kr a büntetés. 3 lehetőség közül választhatott:

1) Nem ismeri el a szabálysértést -> gondolom ennek tárgyalás a vége és a bünti a sokszorosára nőhet;

2) Elismeri, de nem fizet -> ekkor bevonják a jogsiját pár hónapra. Súlyos esetben örökre és vizsgázhat újból;

3) Elismeri és fizet -> ebben az esetben marad a jogsija, de kap egy figyelmeztetést (varning) és ha x éven belül megint elkövet valamit, akkor ugrik a jogsi.

Szerintem ez jóval motiválóbb rendszer, mint a magyar, ahol a kopasz megveszi a Mercedes-t, gyorsan hajt aztán vagy fizet, vagy nem... Svédországban sokkal inkább betartják és betartatják a szabályokat, de normális embernek ez nem esik nehezére, szerintem.

Villámlátogatás Magyarországon és egy kis jótékonykodás

Úgy látszik, hogy egyrészt nehéz megúszni a Magyarországra látogatásokat, másrészt viszont ha menni is kell, megúszom 24 órákkal :)

Történt ugyanis, hogy Gyula megkért arra, hogy segítsek neki kihozni a Magyarországon lévő Skoda-jukat. Mivel ezt a távot egyszer már megtettem, így természetesen segítek.

Mikor mi jöttünk ki autóval, akkor Rostockból Trelleborgba komppal mentünk. Most elvileg Dánián keresztül megyünk, mert együtt megyünk a teherautóval, aminek nagyon drága lenne a kompoztatása.

Nem ígérem, hogy csinálok képeket is, mert nem nagyon lesz miről.

Remélem baleset és műszaki hiba nélkül fogjuk átvészelni az utat... :)

Pénteken repülök oda és vasárnap hajnalban indulunk haza. Hétfőn estére remélem visszaérünk!

Jótékonykodás
Ma visszavittem a már lassan fél éve gyűlő palackokat és cider-es dobozokat. Minden szupermarketben van "üvegvisszaváltó", ahová az ember bedobálja a flakonokat, majd a gép a vonalkód alapján azonosítja és elkezdi számolni a visszavitt dolgok értékét. A nagy, 2 literes flakonok 2 Kr-t, a kisebbek és a fémdobozok 1-1 Kr-t érnek. Így jött össze ma 23 Kr-nyi doboz.

A visszaváltó gépeken két gomb van, egy zöld és egy sárga. A zöld ad egy blokkot, amit oda lehet adni a pénztárosnak és az összeget jóváírják a vásárlás árából.
A sárga megnyomásával pedig jótékony célra lehet felajánlani az így vissza-nem-kapott összeget.

23 Kr nem a világ, fél év alatt gyűlt össze és mivel már úgyis kifizettük, gondoltam, miért is ne?

Fogyókúra, egészséges(ebb) életmód és "vérvétel"

Továbbra is döng a semester... már csak ki kellene használni valahogyan! Mostanában az a program, hogy sokat és kitartóan esik. :(

Tegnap - 2012.07.17 - voltunk Zsoltival focizni Flen-ben. Ketten voltunk a pályán + még egy fél család (anyuka és két kislány) pedig a pálya körül lévő futópályán futottak. Svédországban ilyen a tömeg :)

De hogy valami érdekesebbről is írjak, egészséges(ebb) életmódot kezdtem élni. Persze csak módjával! :)

Ennek első lépése mindenképpen a fogyás, mert jobb az mindenkinek, ha nem vagyok olyan, mint a kismalac. Itthon is jelezték már (nem is egyszer), hogy kicsit vissza kellene venni a pocakból és én is érzem, hogy nem tetszik, amit lenézve látok (félreértések elkerülése végett: a hasam ;) ).

Jelenleg 173 cm és 82,5 kg vagyok. Ez alapján a BMI-m 27,57 (ennek vajon van mértékegysége? A középiskolában tanult fapados mértékegység megállapítás alapján kg/m^2 , ami a terület sűrűség mértékegysége. Ezt pedig a gyakorlatban pl. a papír vékonyságának meghatározására használják. De még érdekesebb dolgokra is, ld. WikiPedia :) ).

Visszatérve az eredeti problémára, magasságom alapján az ajánlott testsúlyom 68,7 kg kellene legyen, ami 22,65-ös BMI-t jelnt. Ez a normál érték kb. közepe (a normál 20 és 25 között van).

Ismerve a testalkatomat és a látható felesleg mértékét, az elérni kívánt testsúlyt 72-75 kg-ban határoztam meg. Ennyivel elméletben elégedett lennék, de a tényleges cél a vizuális eredmény függvényében változik, mondhatni a BMI független, gusztusossági együtthatótól :)

A fogyókúra érdekében első sorban két újítást vezettem (vezettünk) be. Az egyik, hogy semmiképpen sem haladom meg a napi 1600 kcal-ás tápanyagbevitelt. Egy n+1-ik internetes kalkulátor szerint az alapanyagcserém 1684 kcal-t igényel. Ezzel már fogyni lehet, hiszen senki sem ül és csak létezik egész nap. Mindenki sétál, dolgozik, ennivalót csinál, stb...

Így tehát a hízás már kizárt és egy minimális fogyás garantált.

Ezt megfejelem heti minimum 3 edzéssel. Norbi 1000 kcal-ás edzését csinálom már kb. 2 hete. Elég jó, rendesen megizzaszt, jól elfáraszt de remek érzés utána leülni :) Miután végigcsinálom a 45 percet, még csinálok 100 felülést, biztos, ami biztos, illetve tervezem, hogy elmegyek majd utána futni egy kicsit. Valóban kicsit, 10 percet kb. (séta+futás vegyesen, hogy ne kapjak szívrohamot közben :) ).

Nem tudom sajnos, hogy pontosan mennyi eredménye volt eddig, de:
2012.07.11.-én mértem 82,9 kg-ot;
2012.07.17.-én pedig 82,5 kg-ot.

Persze nem ugyan az a napszak, nem ugyan az a telítettség, így lehet valamivel több (vagy kevesebb) ment le.

A másik része az egészséges(ebb) életmódnak, hogy elkezdtem szedni a Dr. Lenkei féle Klasszikus alap vitamin komplexet. Bővebb infó itt.
Ezt eredetileg Zsolti szedte (és szedi), azt mondta, hogy neki sok mindenben segített. Van benne sok féle vitamin, elég durva dózisban (napi 8 tabletta :) ). Egyik mellékhatása (Zsolti szerint) a zöld vizelet... a Norbi-tól izmos (szálkásabb) leszek, a vitaminoktól pedig zöld... én leszek a Hulk :)

A hónap végére szeretném elérni a 80-81 kg-t, augusztus végére pedig a 78-at. Az már csak 26,6-os BMI lesz... közel a normális felső határához.

Az eredményről időről időre beszámolok majd, remélem nem csak a saját szórakoztatásomra :)

"Vérvétel"
Nem igazi vérvételről van szó, csak ma Muffin kicsit hevesebben próbálta meg elvenni az ebédre szánt répát és véletlenül az ujjamat akarta megenni. Az eredmény a bal kezem középső ujján egy 2 mm hosszú, fél mm széles harapott seb. Nem vészes, de rosszul esett, hogy így hálálja meg az ennivalót.

Azóta persze újra jóban vagyunk... :)

*) Szerk: most vettem csak észre, hogy idő közben a blog elérte a 10.214. látogatóját is. 88 bejegyzés, összesen 175 hozzászólással, kb. 14 hónap alatt. Nem hittem volna, hogy ide jutunk, de itt vagyunk és még sehol a vége (remélem) :)

Melegrekord, költöztetés, névnap és műtét

Melegrekord
Olvasgatva a külföldi híreket, azt vettem észre, hogy mostanság mindenhol melegrekordok dőlnek meg. Nem csak Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban is.

Az elmúlt napokban itt is nagyon meleg volt. Miután vége lett az esős időnek, pillanatok alatt 22-24 fok lett. Ez itt már elég melegnek számít. Az autóban tikkasztó kánikula tud lenni és a páratartalom miatt számomra éppen az elviselhetőség határán van a hőmérséklet.
Tegnap beszélgettünk pár szót a szomszéd nénivel, azt mondta, hogy már nagyon várja az őszt...

Mi is várjuk, bár előtte még elmennénk kicsit kirándulni. Abban megegyezhetünk, hogy a szemeszter alatt még legyen ez a meleg (20-25 fok), de utána álljon csak be az a kellemes 18-20 fok, ami lenni szokott! :)

Költöztetés
Hétfőn - 2012.07.09. - elköltöztettük Gyuláékat Flen-be. Én vezettem a teherautót, B-s jogsi elég volt hozzá. Nagy élmény volt... :)

Névnap
Szerdán - 2012.07.11. - ünnepeltük Nóri névnapját is. Ez már a második Svédországban töltött névnapja! :)
Remélem örül az ajándékoknak... ;)

Műtét
Szintén hétfőn hívott az orvos, hogy látta a képeket a kezemről és örömmel tudatja, hogy a törések meggyógyultak.

A következő lépés az lesz, hogy kiveszik a fémet a mutatóujjamból, illetve kicsit fordítanak rajta, mert még rossz irányban áll. Nem komoly dolog szerintem.
Keres egy időpontot konzultációra, be kell majd mennem Stockholmba megbeszélni, hogy mikor és hogyan lesz a következő műtét (elvileg még a nyár folyamán).

A hüvelykujjammal a varázslást majd ősszel csinálják, akkor jön vissza az az orvos, akivel most beszéltem...

Kicsit nehezen követhető, hogy ki-kicsoda... :)

*) Szerk.: közben megjött az időpont a kórháztól, szeptember 6-án kell mennem, így mégsem lesz műtét a nyáron... :(

Születésnap és munka (szerk.: 2012.07.10)

Születésnap
Az előző bejegyzés óta eltelt idő alatt sikeresen öregedtem egy évet és már a 28 évesek boldog táborát erősítem :)

Kaptam Nóritól egy jó nagy világtérképet, ami azért különleges, mert az egészet egy aranyszínű réteg borítja, amit le lehet kaparni (praktikusan onnan, ahol már járt az ember). Nagyon ötletes, mindig vágytam egy térképre, amin jelölgethetem, hogy merre jártam már. Tökéletes, hiánypótoló ajándék!



Köszönöm!

Évforduló
A születésnapommal egy időben ünnepeltük a 7. évfordulónkat is Nórival. Ezúttal a Nyköpingben lévő Qvarnen étterembe mentünk vacsorázni. Nagyon kellemes volt, nem volt túl drága sem (2 főétel, 2 desszert, 1 pohár bor és egy kóla került 634 Kr-ba).

Utvecklingssamtal
A születésnapomon voltam a cégnél az éves utvecklingssamtal-on, ami egy kb. 45 perces beszélgetés volt a fénökkel arról, hogy hogyan érzem magam, mit szeretnék máshogyan, van-e valamivel/valakivel problémám, van-e valami ötletem; illetve elmondta, hogy neki(k) annyi kérésük van, hogy ha vannak ötleteim, akkor bátran osszam meg velük, mert attól, hogy valami szerintük jó még nem biztos, hogy nem le

het jobban csinálni. Így lesz!

Mindennapi kenyerünk
A héten (az utolsó 4 órát leszámítva) végig az irodában tevékenykedtem. Befejeztem a gépekhez a karbantartási utasításokat - underhållsschema -, felcímkéztem a gépeket (melyik nyílásba milyen olaj kell), illetve csináltam egy kvittens list nevű dolgot, hogy vezethető legyen, hogy ki és mikor mit csinált a gépen.

Pénteken dolgoztam kicsit a Prisma-n is, jó volt végre kicsit látványosabb munkát végezni, bár a kvittens list-re is azt mondta a főnök, hogy nagyon jól néz ki (tettem rá logó-t és mindenféle okosságot).

Nem tudom mit fogok csinálni a semester után, majd meglátjuk.

Megkezdődött a 4 hetes kényszerszabadság is, azóta esik... :(

Képek az étteremből:
Lent: az évfordulós vacsora főételei. Nóri zöldség-steak-et evett majonézes szarvasgomba mártással és sült krumplipürével. Nekem kacsa-steak jutott bearnease és vörösboros szószokkal.















Fent: a desszertek. Bal oldalon Nóri csokimousse-a, jobb oldalon az én vaníliafagylaltos brownie-m. Mindkettő nagyon finom volt!

Túléltük a második hetet is :)

Túl sok érdekes nem történt a héten. Kicsit vágyom vissza a gépre dolgozni, érdekesebb volt, mint adminisztrálni.

A karbantartási utasításokkal elég jól haladok, lassa készen lesz mindegyik. Még képeket kell csinálnom + pár helyen pontosítani dolgokat és ennyi.

A szortírozós munkával még nem vagyok készen, mert még nem döntötték el, hogy mi legyen az esztergálókések sorsa. Ettől függetlenül megkaptam a magam fekete pontját (a táblán ez piros, de zöldnek kellene lennie :) ), mert nem végeztem a megadott idő alatt. Éppen ott voltam, mikor kiosztották a pontokat, szomorúan meg is kérdeztem, hogy miért... azt mondták semmi vész, az Ő hibájuk, de ha pontosan be akarják tartani a Lean szabályait, akkor megkapom a pirospontot (piros = csúszás, sárga = folyamatban, zöld = kész). Nem baj, azért nem vettem a szívemre...

Közben volt egy lapka-menetfúró tároló szekrény átvizsgálás is, kaptam rá egy hetet, 4 óra alatt végeztem. :)

Szabadság
Még egy hét van a kényszerszabadságig... még nem tudjuk mit fogunk csinálni, de valamikor elmennénk északra, sátorozni kicsit. Talán Åre-be, talán kicsit közelebb. Meglátjuk...





Két utvonalat adott a kedven útvonaltervezőnk:

A keleti (sötétkék) autópályán vezet, összesen 9,5 óra és kb. 760 km.

A nyugati (világoskék) kicsit tovább tart (11 óra), de 30 km-rel rövidebb.

Beszélgettem erről Zsoltival és azt mondta, hogy jobb a világoskék, mert az egyik legszebb tájon vezet keresztül... az a +1,5 óra pedig egy 9,5 órás autózás után már teljesen mindegy. Főleg, hogy a svéd autópálya elég unalmas és lassú (a legtöbb helyen 110 a sebességkorlátozás).






Anyósék vettek egy házat Flenben... van mit csinálni rajta, de a kert vége az erdőben van és még egy kis tavacska is van (műtó) a kertben. Kis felújítás után egész otthonos kis házat lehet belőle csinálni.

A mai program egy Mekiben vacsorázás utáni Men In Black III nézés lesz (a céges ingyenjegyen) :)

Mindenkinek kellemes hétvégét kívánunk!

Munka, SFI és az első találkozás a rendőrséggel

Munka
Hétfő - 2012.06.18. - óta újra dolgozom! Nagyszerű és felemelő élmény!

Hétfőn fúrókat, menetfúrókat és ujjmarókat válogattam, inkább volt unalmas, mint nem, de nem panaszkodom, mert a legfontosabb, hogy még mindig van hol dolgoznom, nemigaz?!

A hét többi napjára dörzsárak, használat szerszámok, kidobásra váró vasak jutottak. 3 nap után már eléggé fájt a kezem (a műtétek alatt elég sok izmot veszítettem) + minta egy kis ínhüvelygyulladásom is lenne. Szokni kell újra a munkát... lehet nem véletlen, hogy ilyen hosszú betegszabadság után nem 8, hanem inkább 4 órában szoktak kezdeni az emberek... az egyik marketinges srác nagyon meglepődött és lenyűgözőnek - imponerad - nevezte, hogy újra itt vagyok, teljes munkaidőben.

Csütörtökön - 2012.06.21 - a főnök tartott egy kiselőadást (diavetítős, prezentálós) arról, hogy milyen változások történtek amíg otthon voltam. Valóban lenyűgöző!

Ha végzek a válogatással, akkor az új rendszer szépítgetésével kapcsolatban lesz majd feladatom. Első körben a gépekhez kell megsinálnom a karbantartási utmutatókat, ami nem tűnik vészesnek, leszámítva a svéd tudásomat :)

Már csütörtök délben sikerült végeznem azzal a munkával - a válogatással -, amire megkaptam a következő hetet is...

Kis keresgélés után kaptam egy lépcsős tengelyt, amit meg kellett mérnem. Elvacakoltam vele egy kicsit, aztán pont négykor végeztem.

SFI
Kedden voltam vizsgázni a utolsó, D szintből. Nem mondhatnám, hogy különösebb kihívás volt, a szövegértés 34 pont lett a 35-ből (97%), a hallgatás már csak 17 a 21-ből (81%). A levélírós feladatot még nem javították ki, majd jövőhéten felhívnak, hogy milyen lett (két feladat volt: egy baráttól kellett segítséget kérni valamiben; illetve az év hőse címre kellett jelölni valakit). Az előző százalékok alapján ez is meglesz, igaz összességében "csak" G (godkänd - megfelelt) lesz és nem érem el a VG (väl godsänd - kíválóan megfelelt) szintet, mert ahhoz 90% kell. Ezért sajnálatát fejezte ki a tanár is, de... mit mondjak? Nem teljesen mindegy, hogy milyen eredménnyel végeztem el az SFI-t?! ;)

A következő lépcső a SAS grund lesz távoktatáson, mert a munka mellett nem lesz időm bejárni.

Összességében azt mondhatom az SFIről, hogy megérte. Sok apró "finomságot" tanultam és rengeteget fejlődött a hallás utáni szövegértésem. Ezen kívül elég jól volt felépítve a dolog, kellett beszélni, hallgatni, írni, szavakat tanulni...
Svédül megtanulni csak az SFIn természetesen nem lehet, otthon még sokat kell mellé tanulni és beszélgetni különböző emberekkel.

Sok esetben érezhető volt, hogy vannak akik csak a pénzért járnak, ők nem is haladnak. Volt egy olyan lengyel nő ismerős (Bettnában lakik és tavaly estire jártunk vele), aki most írta a tesztet a C szintből. Már vagy 8 éve laknak itt, van részmunkaidős munkája is. Mi pedig egy év alatt bőven egy szintet vertünk rá (Nóri még többet is). Érdekes...

Rendőrség
A kártyáról ellopott pénz miatt már a rendőrséggel kapcsolatban is van tapasztalatom :)

Bementem pénteken - 2012.06.15. - a flen-i rendőrörsre, de éppen értekezlet volt, így nem tudtak fogadni. A titkárnő elékrte a telefonszámomat és röviden leírta, hogy mi a gondom. Megígérte, hogy amint lehet, fel fognak hívni.
Ez meg is történt még aznap és mondták, hogy nem kell személyesen bemennem, elég ha felhívom a központot telefonon és bejelentem a dolgot.

Ez meg is történt, de ezesetben esélyt sem adtam a svéd nyelvnek, azonnal angolul próbálkoztam. Nem akartam, hogy bármi félreértés történjen.

Elmeséltem, hogy pontosan mi történt, mennyi pénz hiányzik (azóta már csak mintegy 6.750 Kr).
Kérték, hogy küldjem be email-ben a kifogásolt tételeket dátummal, címzettel és összeggel. Ezt megtettem még aznap (pénteken) és láss csodát, csütörtökön - 2012.06.21. - már jött is a jegyzőkönyv, amit be kell vigyek a bankhoz és ott segítenek visszaszerezni a pénzünket.

Így telt az első hét itthon és az első hét a munkahelyen...

Kellemes nyarat mindenkinek!

Thaiföld - 2. rész

(ahogy ígértem, beszámoló a második hétről - pirossal a már itthon született hozzászólások)

7. nap – 2012.06.05. (kedd)
Ismét egy szállodában heverészős, medencézős nap, hogy kipihenhessük az előző nap fáradalmait…

Úgy tűnik, hogy szerencsénk van, mert ez a nap is kicsit borultabb, szelesebb, mint az előzőek, így az időjárás nem ront el semmilyen tervezett programot.

Dél körül ügyesen elvágtam a nagylábujjamat a medencében, aminek egy kb. 3-4 centi hosszú, jó mély seb lett az eredménye.

A másik „élmény” a thai est volt, amire befizettünk fejenként nettó 499 Baht-ot, de sajnos rettenetes volt. Ezért a pénzért kaptunk büfévacsorát + egy kb. 1 órás zenélős-táncolós műsort, ami… hogy szépen mondjuk… feledhető volt.
Közben folyamatosan kérdezték, hogy kérünk-e inni. Kértünk… azt hittük, hogy benne van az árban, mint a Trófeában, de itt nem volt. A végén összesen 1.680 Baht körül fizettünk adókkal, ami 403 Kr vagy kb. 13.300 Ft. Nem vészes, de nem érte meg szerintünk.
Azért néhány képet csináltunk:



Fent: thai muzsikusok adják a zenei aláfestést a mulatsághoz... a szörnyű igazság sajnos az, hogy egyetlen dallamot játszottak majd egy órán keresztül, ami... nem kicsit unalmas.
Lent: thai táncosok tánca... ez már valamivel érdekesebb volt, de a kényszeredett műmosoly sajnos sokat rontott a dolgon.



Korábban írtam, hogy nettó 499 Baht, ami némi magyarázatra szorul: a szállodában az árak nettóban vannak megadva. Ez azt jelenti, hogy ehhez jön még 10% service díj (magyarul kötelező borravaló) és az ezzel növelt összegre még további 7% adó. Ez összesen 17,7%-os extrát jelent minden árra. Így már érthető, hogy miért nem írok soha semmit sem a TIPS (borravaló) rublikába.
A másik érdekesség az árakkal kapcsolatban, hogy a parton minden sokkal olcsóbb. Egy kókuszdió a parton 50 Baht (ennyit kérnek el az árusok, tehát nevezzük bruttó 50 Baht-nak). A szállodában ugyan az a kókuszdió már nettó 95 Baht, ami bruttó 112 Baht-á növi ki magát, mire kihozzák a számlát, így 2,24* drágább a szálloda.
Persze aki Thaiföldre megy nyaralni, az ne panaszkodjon… mi sem tesszük, csak érdekes :)

Nem kapcsolódik szervesen a témához, de szerencsére nagyon jól bírja a kezem a fürdőzést és a napsütést is. Igaz, minden nap vastagon bekenem naptejjel, aztán itthon reggel és este testápolóval. Eddig nem égett meg, nem száradt ki, nem lett semmi baja. Reméljük így is marad!

* Az orvos a nyaralás utáni viziten felhívta a figyelmemet arra, hogy nehogy napoztassam az "új" kezemet... csak kényszeredetten mosolyogtam rá vissza. Most már mindegy :)

Az átállással viszont még mindig gondok vannak. :)
Nehezen alszunk el időben és borzalmasan nehezen kelünk fel reggel. A reggel jelen esetben itt délelőtt 9 órát, svéd (és magyar) idő szerint hajnal 4 órát jelent. Így viszont könnyű lesz majd otthon reggel felkelni. :)

* És valóban... hajnal 4 és 5 között kelek szinte teljesen kipihenten...

8. nap – 2012.06.06. (szerda)
Eddig ez volt a legrosszabb napunk :)

Úgy kezdődött, hogy egész éjjel esett és vihar volt. Reggelre kicsit enyhült az idő, így egészen bizakodóak voltunk, mikor reggelizni indultunk (9:30). Közben ismét esni kezdett…

Mikor végeztünk a reggelivel, már szakadt… nem kicsit, nagyon!

Még most is szakad (16:18). Közben vannak néha viharok is, de többségében csak egyszerűen szakad. :) A gyerekek persze így is élvezik a medencézést, ugrálást.

Áramszünet is volt párszor, reméljük, ha majd vacsorázni megyünk, nem lesz és kapunk enni.

A nap Monopoly-zással, TV-zéssel telik itt, Phuketen :)

Érdekesség:
Nem tudjuk, hogy hányan tudják, de itt kicsit más a dátum, mint Európában. Idén 2555-öt írnak Thaiföldön (és a többi buddhista országban is).

9. nap – 2012.06.07. (csütörtök)
Ismét egy esős nap… :(

Lassan teljesen rászokunk a TV nézésre és a Monopolyzásra. A TV-ben (az AXN-en) olyan jó kis műsorokat találtunk, mint a Wipe Out vagy a The Amazing Race.

A netkapcsolat is szakadozik, kicsit unatkozunk… :)

A két napja tartó, szakadó eső eredménye, hogy beázott a fürdőszobánk is. Kezd érdekes lenni ez a nyaralás…

10. nap – 2012.06.08. (péntek)
Végre egy mozgalmas nap az egyébként lassan unalomba fulladó nyaralás alatt.

Délelőtt sikerült eljutni a Big Buddha-hoz (igazából két Buddhaszobor található itt, egy kisebb - 12m magas - és egy nagyobb - 45m magas és 25m széles - és 30 millió Bahtba került) és a Wat Chalong templomhoz. Menet közben ránk szakadt az ég, de azért nagyon szépeket láttunk!
Egyre szimpatikusabb nekünk a buddhizmus, mint vallás. Nem csak a mérhetetlen nyugalom és békesség miatt, hanem azért is, mert ha nem tetszik nekik valami (adott esetben Kína politikája Tibettel szemben), akkor nem robbantanak fel (ld. muszlimok) vagy égetnek halálra másokat (ld. keresztény „boszorkány” üldözések), hanem tiltakozásul saját magukban tesznek csak kár és azt is csak elvétve.
Belepőt sem szednek, ha akar az ember adakozni, akkor megteheti és ki is van minden „persely” mellé írva, hogy mire megy az adott perselyben összegyűjtött adomány. Jó ötlet!



Fent: a 45m magas Big Buddha szobor.
Lent: kilátás a szobortól.



Fent: a kisebbik Buddha szobor.
Lent: egy "kis" szentély a szobor lábánál.





Fent és lent: a Wat Chalong egy-egy épülete.



Este elmentünk a FantaSea estre, ami bár érdekes volt, de kissé drága. 3.600 Bahtot fizettünk a műsorért, fényképezni nem lehetett és kicsit meleg is volt.
Szerencsére a parkban azért még tudtunk képeket csinálni:





Éjjel 11 körül értünk haza, bevágódtunk az ágyba és aludtunk.

11. nap – 2012.06.09. (szombat)
Miután rájöttünk, hogy a két hetes nyaralás egy picit hosszabb a kelleténél, így úgy alakítottuk a programokat, hogy minden menős napot egy medencénél heverészős kövessen.

Így is tettünk, a szombat a medencézésé lett! :)

Fényképeztünk pár gekkót a falon:



12. nap- 2012.06.10. (vasárnap)
Eredetileg erre a napra terveztük az elefánt túrát, de nem éreztük túl jól magunkat reggel, így elhalasztottuk keddre.

Nem tudom biztosan, hogy mi lehetett, de valószínűleg egy kis napszúrás vagy valami hasonló dolog. Az étellel eddig sem volt gond, az nem lehetett, mást pedig nem csináltunk előző nap.

Miután magunkhoz tértünk, jött egy bónusz nap a medence mellett… :)

Este Nóri fényképezett pár szép virágot a szálloda kertjében:





13. nap – 2012.06.11. (hétfő)
A Phi Phi sziget-túra napja!
(Eleinte beleestünk abba a hibába, hogy a szó eleji ph miatt mi "fi fi”-nek ejtettük. Senki sem értette! Aztán rájöttünk, hogy ha Phuket is „puket”-ként ejtendő, akkor a Phi Phi is „pi pi”-nek. Jó tudni, bár lehet mindenkinek egyértelmű, csak nekünk nem volt az :) ).

Reggel 6-kor keltünk, hogy 6:30-tól meg tudjunk reggelizni és elérhessünk a transzfert a szállodában 7:00-kor. Ezután 1 óra 25 perces ámokfutás következett, mert a sofőr nem találta a másik szállodát, ahol még 3 embert kellett felvennie. Végül azért sikerült neki és még a hajót (kompot) is elértük, ami 8:30-kor indult. Ezért volt az ámokfutás, keresztül Phuketen…

Itt kezdődött számomra a nyomorúság! Eleinte minden rendben volt, de egy idő után elkezdtem tengeri beteg lenni. A végére már olyan szintre jutott a dolog, hogy a mosdóban kötöttem ki, guggoltam a kb. fél négyzetméteres, húgyszagú helyiségben és kapaszkodtam egy csőbe. A mosdókagylót előttem már valaki telehányta ügyesen. Büdös volt és meleg, de nekem mégis jobb lett valamivel…
Kis idő után visszamentem Nórihoz, „lelkesen” mesélte, hogy miután távoztam kb. 10 ember döntött úgy, hogy megszabadul a gyomortartalmától.
A személyzet közben zacskókat osztogatott + valami fura szagú dolgot csepegtettek vattákra és azt is szétosztották. Utóbbiból nekem is jutott, ez mentette meg őket az utánam történő takarítástól. :)
Mikor végre megérkeztünk Phi Phi-re 10:45 körül, egy nő még „megkínálta” a mellettem lévő kukát… szegény, nagyon vacakul nézett ki, nem irigyeltem, ráadásul már előttem is körvonalazódni kezdtek ugyan ezek a mozdulatok. Embert így, sugárban hányni még nem láttam!
Közben Nóri lelkesen fényképezett a fedélzetről:



Azt érdemes tudni Phi Phi-ről, hogy van itt egy Maya Bay nevű hely, ami arról nevezetes, hogy ott forgatták a Part című DiCaprio filmet.
Sajnos nem volt lehetőségünk közelebbről is megnézni, mert túl rövid időt töltöttünk Phi Phi-n. Majd legközelebb több napra jövünk, mert megéri.

Ez a sziget (illetve szigetek, mert két nagy szigetből áll) gyakorlatilag a földi paradicsom. A tenger azúrkék, a növényzet üde zöld, a homok puha és világos (már majdnem fehér).



Heverésztünk, úszkáltunk, napoztunk pár órát…



Fent: ez az a partszakasz, ahol partra szállt a három utazó (Richard, Francoise és Étienne), mielőtt átútsztak volna a Part-ra. A film szerint a középen lévő szigetre indultak, de a Part - Maya Bay -  valójában nem azon a szigeten van, hanem egy másikon, ami szintén a környéken található.

Hazafelé menet volt egy kis gondja az egyik long-tail-boat-nak: kicsit megfeneklett a parton. Egy japán srác és a hajós próbálták visszatuszkolni a vízbe, nem sok eredménnyel. A hajóban ülő – vélhetően a japán srác felesége – udvariasan megkért, hogy segítsek én is, mire kissé zavart arckifejezéssel megmutattam a bal kezemet (eddig nem láthatta). Azonnal kapcsolt és elnézést kért. (Magamtól is eszembe jutott, hogy segítsek, de rájöttem, hogy ez jelen pillanatban inkább nevetséges, mint hasznos lett volna. Majd jövőre!)



Fogtunk egy másik taxit és mentünk a kikötőbe a komphoz.

Phuket felé már jobb helyet választottunk az utazáshoz, kiültünk a hajó szélére, menetiránynak oldalt. Ez segített rajtam, alig volt egy kis zavar az erőben. Páran azért még rosszul lettek visszafelé is :(
Minden tiszteletem a tengerészeké, egyébként! Imádom a tengert, de, hogy önszántamból még egyszer ilyen hajóra nem szállok fel, az biztos! Elképzelni sem tudom, hogy ezt hogyan lehet ép gyomorral megúszni. Igaz, a hullámvasutat sem bírom… bezzeg Nóri imádja!

Délután negyed 5-re értünk vissza Phuketra, majd 5 körül a szállodába. A vacsora alatt még éppen elcsíptük a délutáni happy hour-t, de a hajókázásra való tekintettel inkább alkoholmentes koktélt választottunk.

Vacsora után irány a szoba, naplóírás és korai alvás…

14. nap – 2012.06.12 (kedd)
Az utolsó teljes napunk Thaiföldön (ez alkalommal, mert még biztos, hogy vissza fogunk jönni legalább egyszer)!

Reggel elmentünk elefántolni.



Fent: méltóságteljesen aggódom magam halálra, mert nem volt mibe kapaszkodni és nem lett volna szerencsés ráesni a még messze nem tökéletes bal kézfejemre sem :)
Lent: elefántoglás után meg is etettük hűséges hátasunkat némi ananásszal. Szemmel láthatóan nagyon örült neki.



Elefántoglás után vissza a szállodába, megvettük az utolsó ajándékokat is, majd átadtuk magunkat a medencézés örömeinek.

+1. nap - 2012.06.13 (szerda)
Ez a nap szintén az utazásról szólt, ezért nem kap rendes sorszámot.

Thai idő szerint hajnali 3:45-kor keltünk, mert 4:25-kor indult a busz a reptérre. A kijelentkzés simán ment, előző nap este kifizettem minden hátralékunkat.

A reptéren volt még kb. 2,5 óránk, ettünk, ittunk, vásároltunk a maradék pénzből és vártuk a gép 7:55-ös indulását.

Hazafelé már több szerencsénk volt, mert végig nappal utaztunk, így láthattuk a Himalája nyugati végét is:


Jól látszik, ahogy a hófödte hegycsúcsok a távolban a felhők fölé érnek. Nagyszerű látvány!

Repülés közben filmet néztünk, Monopoly-ztunk, zenét hallgattunk és természetesen ettünk :)

Svéd idő szerint még aznap délután 16:25-kor szálltunk le az Arlanda-n, Stockholmban. Hazafelé ismét leszálltunk Helsinkiben, hogy elveszítsük a finneket a repülőről. Más érdekes nem történt...

Nyköpingben még vásároltunk pár létfontosságú dolgot (kenyér, tej, sajt), majd irány Bettna, hogy élménybeszámolót tartsunk a család többi tagjának.

Thai érdekességek az utcáról:

Robogón látott furcsa dolgok:
- 3 ember;
- 4! ember;
- kutya;
- jég (közben csöpög mindenfelé);
- zacskós tészta (illatos, omlós cike - vagy matka - elvitelre... átlátszó zacskóban, ilyesztő volt :) )

Rugalmasan kezelt piroslámpa... ha már nincs senki az autó előtt, akkor átmennek a piroson, akkor is, ha már vagy 10 másodperce piros az a piros.

Így alakult sorsunk Thaiföldön, 2012-ben...