A majdnem vitorlázás története

Jó régen nem írtam posztot. Azt nem merem egyértelműen kijelenteni, hogy nem is lett volna miről, de valahogy addig halogattam mindent, míg nem maradt semmire sem idő. Most igyekszem bepótolni az elmaradást.

 

Elsőként egy nagyon jól induló, ám csúfos véget ért, majdnem vitorlázás történetét osztom meg.

 

Már kiköltözésünk óta tartjuk (kisebb - nagyobb szünetekkel) a kapcsolatot egy Möldnalban élő magyar családdal. Nagyon sok dologban hasonlóan gondolkodunk, így adva volt, hogy megismerkedjünk egymással személyesen is. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy már a netes megismerkedésünktől kezdve szó volt arról, hogy ők meghívnának minket hozzájuk vitorlázni, cserébe mi is meghívjuk őket, mikor a környéken járnak; de erre egészen eddig várni kellett.

 

Úgy alakult tehát, hogy a Midsommarkor esedékes három napos hétvégén gurultunk le hozzájuk Möldnalba, ami egy Göteborggal összenőtt, de mégis önálló város.

 

Háttér: Nóri azon a héten megfázott a munkahelyén. Ez egyrészt a kifejezetten enyhe időnek (reggelente 10 fok) és a munkahelyén non-stop működő klíma miatt volt. Egész héten kétséges volt, hogy el merjünk-e indulni, de végülis csütörtökön este már jobban volt, így nekivágtunk pénteken a 400 km-es útnak.

 

Pénteken délben indultunk, fél 5 körül értünk oda, ha jól emlékszem. Hosszú és unalmas út volt, mint minden Svédországon belüli, autópályás túra (110 km/h nem éppen utazótempó, de szerencsére néha lehet fogni 1-2 "nyulat", akik mögött, ha rövid ideig is, de a 150 is elmegy. A lényeg, hogy ők legyenek a trafipax képén és ne mi :) ).

 

Tehát késő délután végre személyesen is megismerkedtünk Gáborral és családjával. Őszintén szólva meglepett az a nyitottság, amivel minket, sosem látott idegeneket az otthonukba engedtek. Mint később kiderült, rendszeresen olvassák a blogomat és a Határátkelőt is, így gyakorlatilag nekik már nem lehetett kérdésük rólunk, mindent tudtak, talán azt is, amit még mi sem :) Ellenben mi nem sokat tudtunk róluk, így bőven volt miről beszélgetni.

Kiderült például, hogy mindketten gyűjtjük az érméket, ami remek alapot adott egy kis érme nézegetésre és ámuldozásra a részemről. :)

 

Kaptunk szuper vacsorát is, majd estefelé nekiindultunk Göteborgnak. Itt kezdődtek a problémák. Mire beértünk, Nóri mondta, hogy nem érzi túl jól magát, ezért inkább visszamenne Gabival (Gábor felesége) a lakásba. Mi, fiúk, addig végigjártuk Göteborg főutcáját, elsétáltunk a kikötőbe, beültünk egy hajón lévő kocsmába és beszélgettünk. Mindenféléről, nagyon jól éreztem magam. Hajnali 1 körül indultunk vissza, ha jól emlékszem.

 

Másnapra 9 körülre terveztük az indulást a hajóhoz.

 

Közben Nóri küldött egy SMS-t, hogy nagyon rosszul van, jó lenne ha hazamennénk (ezt már csak ott vettem észre, de szerencsére kb. 10 perccel hazaérkezés előtt küldte). Az éjszaka nagyon rosszul aludt, rázta a hideg.

Reggel 8 környékén végülis jobb a békesség alapon bementünk az ügyeletre, mert még nem láttam ennyire ramatyul a leányzót. Ahhoz képest, hogy szombat volt és Midsommar, elég sok orvos ügyelt, szerencsére viszonylag gyorsan kapott Nóri egy saját szobát, ahol megvizsgálták, vért vettek tőle és kapott egy kis zacskós reggelit (az infúziót hívom így, mikor kórházban voltam, az első pár nap ilyenekkel "tápláltak").

Végülis valamikor 3 óra felé engedték ki, vesefertőzés volt a diagnózis, kapott rá antibiotikumot és fájdalomcsillapítót.

 

Eredetileg maradtunk volna vasárnapig Gáboréknál, de Nóri szeretett volna hazamenni a saját ágyába. Mint utólag kiderült, jól tettük.

 

Este 9.30 körül értünk haza, addigra megint nem volt túl jól a leányzó. Aztán egyre rosszabbul lett. 10 körül megmértük a lázát, 41 fok volt, ami már nem éppen a "nincs kedvem iskolába menni" típusú hőemelkedés. Átjött anyukája, együtt betettük a kocsiba, majd irány a katrineholmi kórház. Itt megint vér- és vizeletminta, antibiotikumok és lázcsillapítók következtek. Ismét megerősítették, hogy vesefertőzés van a dologban. Éjszakára benntartották, mert valóban nem volt jól szegény.

Másnap reggel 9 körül mehettem érte, akkor már jobban volt, de kiírták egy hétre, hogy eszébe ne jusson dolgozni menni.

 

Ma már szerencsére jól van, 10 napig szedte az antibiotikumot és a láz- és fájdalomcsillapítókat.

 

A vitorlázás sajnos elmaradt, de legközelebb bepótoljuk!

 

Közben én is összeszedtem egy kis fertőzést, Gábor bevezetett a Geocatching rejtelmeibe, úgyhogy nem fogok unatkozni a jövőben sem :)

Kiállítás Stockholmban, Nórival

Április első két napján megtartották Stockholmban azt a szakmai kiállítást (e-commerce 2014), amin a cég, ahol Nóri dolgozik, az ö tanácsára vett részt.

Pár szó az eseményről

Ez egy minden évben megrendezett kiállítás Stockholmban. Három részre tagolódik: bolti berendezések (pl. pultok), vizuális kommunikáció (pl. kivetítők, elektromos cégérek), e-kereskedelem (pl. webshopok és a mögöttük álló rendszerek). Nóriék az utóbbi kategóriában voltak érdekeltek. Több száz kiállító és 5-6.000 látogató vesz részt rajta minden évben.

A kiállításon kívül érdekes előadásokat is hallgathatnak a résztvevők. Idén, többek között, a Twitter egyik alelnöke, Ali Jafari is beszélt (Nóri szerint ez volt a legérdekesebb előadás).

Az előkészületek

Az egész azzal kezdődött, hogy Nóri találta a neten ezt a kiállítást és felvetette a főnökének, hogy el kellene menniük rá, mint látogatók. Erre a főnök rávágta, hogy mindenképpen, de nem látogatóként, hanem kiállítóként és ezzel egyidejűleg Nóri meg is nyerte a szervezés és lebonyolítás feladatát.

Először a standot kellett lefoglalni, amit last-minute áron sikerült megkapniuk. Nagyon jó helyen voltak, az egyik színpad mellett.

Nóri feladata volt a stand és a prospektusok megtervezése, a céges ajándékok kitalálása és beszerzése, a meghívók szétküldése a megrendelőiknek és hasonlók.

Mivel a kiállítás két napos volt és az azt megelőző napot is Stockholmban szerették volna tölteni (pakolással, a stand berendezésével), ezért foglalni kellett szállást is. A választásuk az Elite Hotel Arcadia-ra esett, ahol Nóri kapta meg a superior szobát a franciaággyal, cserébe a szervezésért, míg a többiek kettesével, közös szobákban laktak. :)

A kiállítás

0. nap

Reggel 8-kor indultak Stockholmba egy telepakolt autóval. Érkezés után bejelentkeztek és mentek összeszerelni a standot.

Ott derült ki, hogy nem szállították ki az asztalhoz az asztallapot (mi mást? :) ), ezért a főnök visszaautózott Katrineholmba (oda-vissza 4-5 óra). Közben Nóri és a fiúk összeszerelték a maradék felszerelést.

Miután végeztek, visszamentek a hotelba, megvacsoráztak, majd este 11 körül megérkezett a másik tulajdonos Hollandiából (a tulajdonosok testvérek).

1. nap

Korai kelés és reggelizés után szépen felöltöztek. Ez a fiúknak kihívás volt, mert volt, aki most vette élete első fehér ingét :)

Egy órával korábban érkeztek, hogy beüzemeljék a gépeket és elindítsák a prezentációt, 9-kor megérkeztek a látogatók. Nóri közben az előadásokat járta és a konkurenciát kémlelte. Az első előadás után még visszament a standjukhoz és nagyon boldogan konstatálta, hogy elég sok az érdeklődő, a fiúk is nagyon elemükben vannak.

A nap hátralévő része előadáslátogatással tellt Nóri számára, majd együtt elmentek a kiállítás partijára, ami nagy csalódás volt, mert bár arra számítottak, hogy kicsit tudnak majd kapcsolatokat építeni, mindenki csak evett és ült fáradtan. Viszonylag gyorsan ott is hagyták, inkább pihentek kicsit a szobákban. Innen este 10 körül mentek vacsorázni, ami nagy kihívásnak bizonyult, mert a legtöbb hely már be volt zárva vagy éppen akkor zárt.

2. nap

Valamivel később keltek és csak 30 perccel nyitás előtt érkeztek a kiállításra. A látogató is kevesebb volt, így elég nyugodt napnak ígérkezett.

4-kor vége is lett az egésznek, összepakoltak és jöttek haza.

Az eredmény

Egy új megrendelőt már biztosan sikerült szerezniük, ezért a kiállítás költsége máris megtérült, de van még jópár potenciális vevő, így összességében (szerintem) bőven megérte a dolog, arról nem is beszélve, hogy a cég végre bekerult a köztudatba és kapcsolatokat is építettek.

Nóri nagyon élvezte, jó kihívás volt a számára. Mindig ezzel szeretett volna foglalkozni, így teljes sikernek könyvelhetjük el a dolgot. A következő szakmai kiállításra már le is foglalták a helyet (Logistik 2014, Stockholm).

Nóri első hónapja

Nóri a napokban ünnepelte az első hónapját az új munkahelyén. Nagyon jól érzi magát és úgy gondoltuk, hogy az örömét megosztjuk veletek is.

A cégről és a munkáról

Ez egy pár fős kis cég, amit 2003-ben indított két testvér. Már meglévő vállalatirányítási rendszereket (pl. Visma és Mamut) optimalizálnak (hatékonyság és költség szempontjából) és modernizálnak. Többek között a Microsofttal is együtt dolgoznak.

Több irodájuk van Svédországban, de jelen vannak Hollandiában és Mallorcán is.

Nóri hivatalosan marketingasszisztens, de csak egy főnöke van, aki a tulajdonos is egyben és aki természetesen informatikus.

Eddig versenytárselemzést és tartalom marketinget csinált, de lehet, hogy eseménymarketinggel is fog foglalkozni a jövőben.

Kényeztető szerda :)

Kéthetente jár masszőr a céghez, amikor minden dolgozót jól megmasszíroznak. Nóri kedvence a svéd masszázs. :)

Juttatások

A napokban rendelt a tulaj egy kb. 20 marketing könyvből álló csomagot, azért, hogy legyen Nórinak saját könyvtára, ezzel is segítve a munkáját. Az már csak hab a tortán, hogy mind angol nyelvű, mert úgy Nórinak egyszerűbb (ezt egyébként meglepetésnek lett szánva).

Eddig mindenhol úgy tapasztaltam, hogy odafigyelnek az emberre, próbálnak olyan megoldásokat találni, ami jó mindenkinek.

Kapni fog még egy notebookot és telefont is, de ezek még Stockholmban ragadtak... nem hiába, akadozik az ellátási lánc :)

Ha közös ebédelés van, akkor természetesen mindent a főnök fizet. Arra is figyelnek, hogy olyan étterembe menjenek, ahol van vega-menü is (Nórinak).

 Home office

Amikor a főnök utazik, nem kell bemenni az irodába, hanem itthonról dolgozhat a leányzó. Ez így az abszolút tökéletes megoldás (mert a munka is halad, Muffin sem magányos és ki is van takarítva :) )

Erre az első hónap során hetente kétszer került sor.

Az első sikerek

Nórinak egy prezentációval kellett készülnie az évkezdő möte-re, amire minden alkalmazott meg volt hívva. Ez volt az első komolyabb feladata a lánynak, izgult is miatta rendesen (mint az állat), de feleslegesen, mert a főnöknek nagyon tetszett. Annyira, hogy ki is nyomtatta és odaadta mindenkinek, mint egy példát, hogy milyen a minőségi, skit bra, munka. :) Átküldte a testvérének is, aki a Hollandiában viszi az irodát és aki a főnökkel még aznap megüzente, hogy milyen jól sikerült.

Az első javaslat

Miközben a leányzó a szakmai híreket olvasta, meglátta, hogy Stockholmban idén is lesz E-commerce szakmai kiállítás, amire el kellene menniük. Kicsit félve bár, de rákérdezett, hogy nem lenne-e jó elmenni rá és körülnézni. A főnök annyira belelkesült ("Vilket skit bra idé?!"), hogy rögtön mondta Nórinak, hogy nézzen utána a részvételi lehetőségeknek és az áraknak.

Úgyhogy most nagyon reménykedünk, hogy ez összejöjjön, mert mindig is ezzel szeretett volna foglalkozni.

Így telt Nóri első hónapja a munkahelyén. Eddig minden nagyszerűen alakul, remekül beilleszkedett a csapatba, bár még mindig kissé bizonytalan (biztosan a nyelvi hiányosságok miatt).

Az elmúlt esztendő összegzése (2013)

Eddig még nem írtam ilyen összegzős, számvetős posztot, de most pótolom. Talán nekünk is érdekes lehet, hogy össze tudjuk-e szedni, mi minden történt velünk az elmúlt évben és talán nektek is érdekes lehet.

Remélem nem felejtek ki semmit sem :)

Az év azzal kezdődött, hogy lázban égtünk az új lakásunk miatt, bár a költözésre csak márciusban került sor.

A balesetem miatt, még szintén januárban, be kellett mennem a katrineholmi rendőrségre, hogy vallomást tegyek. Meghallgattál Gyulát is, majd a jegyzőkönyvek és meghallgatások alapján sajnos megbírságolták a céget is, pedig nem ők tehettek a dologról.

Volt egy jelenésem a kórházban is, hogy fényképeket készítsenek a kezemről, illetve dokumentálják, hogy mennyire használható egy év elteltével. Mindezt azért, mert egy előadáson én is téma voltam. Ha már sikerült butaságot csinálnom, legalább nagyot csináltam. Ha pedig elég nagy lett, akkor mutogatni is kell, nem igaz? :)

Február végén, március elején utaztunk egy jót és megnéztük a Karibi-térséget, valamint Miamit. Nagyszerűen sikerült utazás volt, olyannyira, hogy jövő februárban (azaz 2014-ben) ismét benevezünk egy hasonló útra.

Márciusban elköltözünk Flenbe, egy tó partján álló társasházba, gyönyörű kilátással. A tavasz a környék bejárásával, sok sétálással, kirándulással telt.

Április megint megműtöttek, kivették az egyik fémlemezt és kicsit csavartak a mutatóujjamon, hogy jobban használható legyen, ami úgy is lett! Az eredeti 6 hetes betegállományból 4,5 hónap lett, mert nagyon nehezen gyógyult a csont :(

Elvégeztem egy online kurzus a Stanford University-n, ami Einstein speciális relativitáselméletével foglalkozott és amit nagyon élveztem.

Nóri volt praktikon is egy kastélyban, de nem váltotta be az előzetes reményeinket, így néhány hét után abbahagyta. Sem érdekes, sem hasznos nem volt sajnos (vagy szerencsére? :) ).

Még májusban kitaláltuk, hogy ha már ennyire belejöttünk a túrázásba, akkor el kellene menni egy El Camino-s zarándokútra. Nem vagyunk vallásosak, de a sétáláshoz nem is kell annak lenni, nem igaz?

A tavasz az erre való felkészülés jegyében telt.

A július elég mozgalmas volt, Göteborgban volt egy kézilabda kupa, amin az unokahúgomék is részt vettek. Sajnos a győzelem nem jött össze, de így is nagyon szép eredményt értek el (különösen, hogy nem csak az ellenféllel, hanem a hazafújó bírókkal is meg kellett küzdeni).

Szintén júliusban voltak itt Nóri középiskolai osztálytársai, akiknek nagyon örültünk! Megmutattuk nekik Stockholmot, Nyköpinget, voltunk Kolmårdenben is.

Még a nyári leállás előtt voltam bent a cégnél (még tartott a betegállományom) és beszélgettem kicsit a főnökömmel. Megbeszéltük, hogy a nyáron kicsit gyakorolni fogok a SolidWorks-szel és a GibbsCAM-mel, mert sosem lehet tudni és nem árthat. Ennek az lett az eredménye, hogy miután visszamentem dolgozni, "elő lettem léptetve" technikussá. Azóta az én feladatom a programok írása (és még sok más is). Nehezebb munka, de érdekesebb és legalább a korábbi szakszervezetet is lecserélhettem.

Augusztusban Nóri kapott egy marketinges állásajánlatot, aminek nagyon örültünk, de végül csak december 15-én lett belőle szerződés. Jó munkához idő kell, ez, úgy tűnik egy nagyon-nagyon jó munka lesz... :)

Nyár végén voltak kint ismét az unokahúgomék, akikkel most sikerült is találkozni Söderköpingben, egy fagyizóban. Remekül éreztük magunkat, nagyon örültünk nekik is! :)

Szeptemberben a fő program az El Camino volt, illetve pár nap Kanári-szigetek és egy nap Barcelona.

A cég elküldött egy 2 napos GibbsCAM tanfolyamra is, mert az sosem árt, majd (ha már tanfolyam), akkor voltam december elején Németországban is egy 3 napos "tanfolyamon", ami inkább szerszámbemutató volt és a vevők (azaz a mi) lekenyerezésünk. Láttam sok érdekeset, jókat beszélgettem és még szomjas sem maradtam :)

Októberben leesett az első hó, de azóta folyamatosan +6, +8 fok van, így a tél sehol, fehér Karácsony sehol, lassan kinőnek a pálmafák a tóparton.

Novemberben felvették a céghez egy barátunkat, őt költöztettük le Strömsundből. Jó túra volt, 1.500 km nem egészen 24 óra alatt + ki és bepakolás.

A december egészen mozgalmas volt.

Az év legnagyobb eseménye, hogy Nóri elkezdett dolgozni annál a cégnél, ahonnan még nyáron megkeresték. Nagyon boldog, végre elindult a nagybetűsbe :)

A megnövekedett bevételekhez természetesen megnövekedett álmok is járnak, így eszeveszett tervezgetés vette kezdetét (azóta sem hagytuk abba).

Nyolcadik, de lehet, hogy már kilencedik alkalommal is meg lett műtve a kezem, de a dolgok jelen állása szerint ez volt az utolsó; illetve egy még lesz, hogy valamivel szebb is legyen, mint most. Majd meglátjuk mit hoz az élet (és az orvos :) ).

Óriási köszönettel és hálával tartozom az orvosoknak, hogy ennyi munka és idő árán rendbe hozták azt, amit én kb. 3 másodperc alatt teljesen tönkretettem.

December végén pedig elmegyünk egy hajókirándulásra anyósomékkal Ålandra. A szigeteken bár svédek élnek, de hivatalosan Finnországhoz tartoznak. Ezzel plusz egy országot lekaparhatunk a térképen.

Idén 3 alkalommal jártunk külföldön (én 4), ami Nóri számára 6, a számomra 7 új országot jelentett. Lassan, de biztosan közeledünk a 100-hoz (jelenleg 32-nél járok).

Reméljük a jövő év is hasonlóan jól sikerült!

Sikerekben Gazdag, Boldog Új Évet Kívánunk!!!

Nóri talált munkát

Kezdhetném azzal, hogy végre Nórinak is lett munkahelye! De ez nem állja meg a helyét 100%-osan. Nem most találta, hanem még nyáron... de akkor miért most?

Az egész egy augusztusi hétköznap kezdődött, már egyikünk sem tudja, hogy melyiken. Épp az Eskilstunában lévő Miroi-ba sietett órára, amikor felhívták egy cégtől, hogy az Arbetsförmedlingen oldalán találták a CV-jét és rögtön interjúztatni is akarták volna, de mivel épp egy építkezés közelében bóklászott, visszahívatta magát, mert nem hallott semmit.

Pár órával később visszahívták és behívták egy interjúra. SMS-ben el is küldték a címet.

A következő héten sort is kerítettek az interjúra. Nagyon kedvesek voltak, a beszélgetés közvetlen volt, nem egy szabványos interjú. 1,5 órát beszélgettek csak a cég termékeiről. Végignézték a CV-t, beszélgettek (és egyet is értettek) arról, hogy melyik a kedvenc reklámjuk (a Coca Cola reklámjait választották mindketten). A tulaj elmondta, hogy mik lennének a feladatok, illetve meghívták egy möte-re a többiekkel a következő hétre.

Ekkor még mindig augusztust írtunk...

A möte-n találkozott Nóri a többiekkel is a cégnél. Nagymöte volt, megbeszélték a következő éves célokról, eladási stratégiáról, stb...

A möte után mondta a tulaj, hogy fel van véve Nóri, kis türelmet kér, hogy a tulajdonostárssal is megbeszélje a dolgot, illetve kitalálják, hogy mi fér bele a költségvetésbe.

Nagyon bizakodóak voltunk, azért nem lenne rossz rögtön a szakmájában elhelyezkednie a leányzónak, svédek között egy svéd cégnél.

Aztán vártunk... egy hetet, kettőt... egy hónapot, kettőt. Semmi hír. közben Nóri többször kereste a tulajt, mindig volt valami dolga, illetve sosem mondott többet annál, hogy még nem állt össze a kép teljesen, de mindenképpen szeretnék ha ott dolgozna. Eltelt 3 hónap... semmi hír.

Közben anyósom egy ismerőse is indított egy vállalkozást Mellösa-ban. Bútorokat gyártanak és importálnak. Oda kerestek valakit, aki tudná vinni az üzletet és mivel Nóri segített neki egy csomót az elején (pl. megcsinálta a weblapjukat) Ő lett a kiválasztott erre a feladatra. Ez volt talán november elején.

Itt összeismerkedett egy sráccal, aki Palesztinában született, Jordániába járt egyetemre, majd Dubai-ban dolgozott, mint kreatív igazgató (többek közt ő volt a Dubai Nemzetközi Filmfesztivál marketingfelelőse). Azért hagyta ott, mert nem tudott feljebb lépni, így átjött Svédországba, ahol munkát sem kapott. Viszont rengeteget tudott tőle tanulni a lány, ami mindenképpen pozitív.

Marketing stratégia tervezéssel, arculat kialakítással, webshop és weboldal építéssel telnek a hetek és Nóri nagyon jól érezi magát. Itt fizetést nem kap még, mivel ez most praktik hivatalosan, azzal a megállapodással, hogy 3 hónap után fastjobbot kap.

Aztán váratlanul jött egy e-mail a svéd cég ügyvezetőjétől (ő az egyik tulaj is), hogy ha megfelel Nórinak, akkor rögtön teljes munkaidős marketing asszisztensként kezdhet, 18.500 korona bruttóval (ebből 14.400 marad kb).

Feladatai lesznek a cég blogját írni, gerilla-marketing kampány tervezése, marketing stratégia készítése, weboldal menedzselése (bármit is jelent) és kapcsolatot tartani a partnerekkel.

A későbbiekben elvileg utaznia is fog kelleni.

Flextidben fog dolgozni, hogy tudjon tanulni is, ha szeretne (erről is beszéltek még a nyáron, korrekt, hogy emlékezett rá és támogatja). 

Úgy néz ki, hogy a második lehetőséget választja, mert ott rögtön kapna fizetést és közelebb áll álmai munkájához.

Egyelőre így áll a helyzet, nagyon boldogok vagyunk, egy fizetésből sem nyomorogtunk, kettőből még kevésbé valószínű, hogy fogunk... :)