2014. december 31., szerda

Számvetés, 2014

Eljött az év vége.
Mindig eljön, ha akarjuk, ha nem.

A 2014-es év rengeteg változást hozott az életemben. Elkerülhetetleneket, jókat és rosszakat egyaránt. Nagyon sokat tanultam önmagamról, az emberekről, a világról és ennek nagyon örülök. Számomra eddig elképzelhetetlen és hihetetlen dolgokat tapasztaltam meg, amikért csak hálás lehetek a sorsnak. Bármit is hozzon a jövő, én profitáltam mindebből és ezért boldog vagyok, ha nem is úgy, ahogyan azt a többségetek gondolja. Egy kicsit másként. Egy kicsit magányosan, egy kicsit elhagyatottan, de nem egyedül. Érdekes dolog, de nagyon jó.

De nézzük, mik történtek ebben az évben, nagyjából időrendi sorrendben:
- a január nem kezdődött túl jól: átszervezések voltak a munkahelyemen, három embert átraktak az irodából a műhelybe (utolsóként érkeztem, így elsőként mentem, nincs ebben semmi);
- februárban hajókirándulás a Karib-szigeteken, szép volt, jó volt, meleg volt;
- tavasszal már teljesen önállóan dolgoztam az új gépemen, a korábbi marós munka helyett most esztergálok, illetve gyakran hívnak be az irodába, hogy segítsek ezt-azt megoldani, leginkább GibbsCAM-mel kapcsolatos dolgokat;
- a nyár... ez egy érdekes nyár volt, minden szempontból. Egyértelműen mérföldkő;
- betöltöttem a 30-at... ebben semmi különleges nincsen, a többségünkkel megtörténik;
- egyedülálló lettem, van ilyen;
- barátokra leltem... nagyon sokra, szerte a világban és ez nagyon jó dolog;
- júliusban New York és Washington DC, utóbbival egy álmom teljesült;
- a szükség miatt vettem egy autót, olyat, amilyet mindig szerettem volna;
- az ősszel bejártam Európát, a neten megismert barátok hívtak, mindenkinek igent mondtam. Azóta is zrikálnak vele a munkahelyemen, hogy két hétnél több időt nem tudok Svédországban tölteni;
- idén 12 országban jártam, ezzel összesen 39-nél járok. Messze van még a 100, de egyszer majd eljön az is;
- lefogytam több, mint 20 kilót, elkezdtem konditermebe járni, életmódot váltottam, eddig sikeresen;
- elindult a blog Facebook oldala, még nem tudom mi lesz belőle, majd meglátjuk;
- többedmagammal elkezdtem könyvet írni... nem mondom meg miről, miért, hogyan, majd ha eljött az ideje, mindenről beszámolok;

És ami a legfontosabb, amiért bátran kijelenthetem, hogy ez egy hihetetlenül jó év volt:

Megtapasztaltam valami megfoghatatlan és leírhatatlan dolgot. Valamit, amit még soha, egyetlen egyszer sem tapasztaltam. Valamit, amiről eddig álmodni sem mertem volna, és ami mindennél többet jelent a számomra.

Nagyjából így telt ez az év. Soha nem vártam még ennyire a következőt, azt hiszem, azt sem lesz eseménytelen... de erről majd csak kereken egy év múlva beszélek ;)

Köszönöm, hogy a poszthiányos időszak ellenére is velem tartottatok idén, remélem jövőre már kicsit többet fogok tudni jelentkezni!

Továbbá köszönettel tartozom mindenkinek, aki mellettem állt az elmúlt időszakban, aki meghallgatott és segíteni próbált. Számomra felfoghatatlanul hosszú lenne ez a lista, ami nagyon jóleső érzéssel tölt el és még nem tudom, hogyan fogom tudni meghálálni.

A legnagyobb köszönettel pedig annak az embernek tartozom, aki megtanított újra ÉLNI.


Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek!



2014. december 24., szerda

Karácsony, 2014

Elérkezett az idei Karácsony is.

Nem mondhatnám őszinte szívvel, hogy nagyon vártam volna. Már jó ideje tisztában voltam vele, hogy az idei Karácsony egy kicsit más lesz, mint a korábbiak. Tudtam, hogy így lesz, nincsen vele semmi probléma. Próbálom elvenni a nap ünnepi jellegét, különböző pótcselekvésekkel, mint a takarítás, mosás, vasalás stb.

Fizikailag Svédországban vagyok, itt van velem Zsolti is, aki nyár óta lakik a nappaliban (hosszú történet, majd a következő bejegyzésben elmesélek "mindent", de a többség már úgyis tudja miről van szó). Nem vagyok teljesen egyedül.

A lelkem... ez már egy bonyolultabb dolog. A lelkem valahol máshol van és ő sincs egyedül. Tudom, hogy van, aki gondol rám és ettől mégiscsak megvan az ünnepi hangulat.

Ez a Karácsony nagyon különleges a számomra... talán a legkülönlegesebb az eddigiek közül.

Békés, Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!


2014. december 18., csütörtök

Julbord, 2014

Ha Karácsony, akkor céges karácsonyi party.

A program ugyanaz volt, mint tavaly: Nyköpingben, a Rosvalla Eventcenter-ben béreltek nekünk bowlingpályákat, némi alkoholos alapozás után lehetett játszani. Miután az első körben sikerült kiesnem (valószínű nem vettem magamhoz elég célzóvizet :) ), beszélgettem az emberekkel.

Nagyon érdekes, hogy miután egész évben a svéd a kommunikácó nyelve (vajon miért? :) ), addig a bulikon rendszeresen angolul próbálkoznak velem a kollégák. Nem igazán értem, mert svédül már semmi problémám nincsen, viszont elég nehezen váltok egyik nyelvről a másikra és picit megakadnak a fogaskerekek a fejemben. Nem probléma, megoldjuk, semmi sem lehetetlen :)

A másik, számomra nagyon meglepő, ugyanakkor kellemes élmény az volt, hogy többen odajöttek hozzám megkérdezni, hogy hogy vagyok. Előző napokban volt egy kis befordulás (az oka most nem fontos), amit láttak rajtam munka közben. A főnököm és a cég tulajdonosa is vagy fél-fél órát beszélgetett velem, természetesen már egyikük sem volt szomjas :) Ölelgettek, biztosítottak arról, hogy a cégnek a dolgozó hogyléte a legfontosabb, mert csak akkor dolgozik jól. Hogy ha bármikor bármi gondom van, akkor mehetek hozzájuk beszélgetni, elmondani a bajaimat, megpróbálnak segíteni stb. Jólesett, tényleg.

A karácsonyi menü a szokásos volt: egy kis hidegtál, utána főétel. Közben mindig ivott, ivott és ivott. Én ezúttal kihagytam a lealjasodást, nem volt hozzá hangulatom, de nagyon jól éreztem magam így is.

2014. december 14., vasárnap

Skócia, november 7-11.

Egy barátomtól kaptam meghívást még szintén a nyár végén, ősz elején Skóciába. Sosem jártam ott, képeken láttam csak eddig, ami nagyon tetszett és a meghívásnak sem tudtam ellenállni, így természetesen elfogadtam a meghívást.

Nem volt közvetlen járat Svédország és Skócia között, de kárpótolt az átszállásért, hogy a Norwegian gépein van wifi :)

Reggel 7-kor indult a repülő, így viszonylag korán sikerült odaérnem Skóciába és még volt majdnem egy teljes napunk a környéket felfedezni Katával és Ágostonnal. Ők a blogom nagyon régi olvasói, a kezdetektől követik az életemet Svédországban, így gyakorlatilag mindent tudtak már rólam :) Mindketten egy hatalmas birtokon dolgoznak, külön házban laknak a terület szélén. Irigyelltem őket :)

Az első nap az egyik környékbeli vízesést néztük meg, lélegzetelállító volt!
Útban a vízesés felé


 

Éppen meghódítom a vízesést :)

Második napra valamivel több néznivaló jutott, megnéztük a Rosslyn kápolnát, ami a Da Vinci kódban is szerepelt.




Innen kiautóztunk a tengerpartra, a Tantallon Castle-höz. Szellemmel ugyan nem találkoztunk, de a látvány lélegzetelállító volt!


A napot pedig egy homokos partszakaszon zártuk.

Harmadnap megnéztük a Wallace-emlékművet, majd a várat Stirlingben.


Délután még megnéztünk a birtokon egy másik vízesést is, ahol egy hirtelen ötlettől vezérelve sikerült be is állnom alá (mellé).




Az egyik este (már nem emlékszem, hogy pontosan melyik :) ) történt egy kis ismerkedés a helyi whisky-vel, amit összekötöttünk némi karaoke-val is. Nem ajánlom senkinek az élményt, hogy engem hallgasson énekelni... nem lenne jó :)

Nagyon köszönöm a lehetőséget, nagyszerűen éreztem magam!

2014. december 10., szerda

Facebook

Úgy alakult, hogy csináltam egy Facebook oldalt is a blognak. A tervek szerint majd képeket fogok megosztani rajta Svédországról, utazásokról és úgy általában mindenféléről, amire itt nem volt lehetőség.
 
Nem tudom még, hogy mire lesz jó, majd meglátjuk...
 
Az oldal elérhetősége: https://www.facebook.com/fettfagel
 
Reményeim szerint hamarosan lesznek új posztok is (Skóciáról, Angliáról, munkahelyről stb)

2014. november 16., vasárnap

Stora Sundby slott, Eskilstuna

Október elején rámtört a kastélynézési láz, ezért felhívtam az Eskilstunában élő, nepáli barátomat, hogy mi lenne, ha megnéznénk egy, Eskilstuna közelében lévő kastélyt. Nagyon örült a megkeresésnek, így október 15-re le is szerveztük a dolgot.
 
A Hjälmaren partján található, Eskilstuna és Katrineholm között. Az épület egy naptárat szimbolizál, 365 ablaka (napok), 4 nagyobb tornya (évszakok), 12 kisebb tornya (hónapok) és 52 szobája (hetek) van.
Jelenleg Johan Klingspor báró tulajdonában van a kastély, a családjával él benne.



 


2014. november 13., csütörtök

Mercedes E250, kicsit részletesebben

Korábban már volt szó arról, hogy vettem egy másik autót, de jó néhány kérdés megválaszolatlan maradt. Arra gondoltam, hogy pár hónap elteltével írok róla egy kis összefoglalót, véleményt és felteszek pár képet is, hátha érdekel valakit.
 
Mióta kiköltöztünk és elkezdett foglalkoztatni egy saját autó gondolata, elég sokat beszélgettem erről Lajos kollégámmal. Neki évtizedek óta vannak Mercedesei, soha, semmi problémája nem volt velük, ezért bátran ajánlotta. Természetesen beszéltem a többi kollégámmal is, ők zömében japán autókat ajánlottak (Lexus-on kívül más szóba sem jöhetett volna - igen, betegesen ragaszkodom a benzinzabáló szörnyekhez) vagy Volvo V70-est. Utóbbival az a legnagyobb problémám, hogy kombi, mert olyat kizárt, hogy valaha is vennék (tudom, praktikus; van, aki szerint szép is; jól lehet bele pakolni... de mit pakolnék én egy autóba és legfőként minek?).
 
Igazság szerint német autót szerettem volna, mert arról feltételezem, hogy megbízható és minőségi. A felső középkategória modellek érdekeltek (és a prémium kategória, de azt úgysem tudnám kifizetni :) ). Az 5-ös BMW-t azonnal elvetettem, apámnak egyszer volt egy és nem szerettem. Nem rossz autó, de valahogy nem az igazi. Az Audi A6-ról elég sok rosszat olvastam, bár sosem ültem egyben sem.
Maradt a Mercedes E-osztály. A döntést több ismerősöm is helyeselte, akiknek volt már dolguk Mercedessel, ha nem is pont ezzel a modellel.
 
Nem túl hosszú keresgélés után rátaláltam a később megvett autóra. Először nem tetszett a színe, kicsit furcsa volt és amúgy is mindig ezüst/szürke autót szerettem volna. Néhány hét alatt valahogy sikerült meggyőzni magam, hogy pont a furcsa szín miatt lenne érdemes megvenni, nem sok ilyen gurul az utakon (hittem ezt, nem kis naivitással :) ).
 
Végül elmentünk megnézni, kipróbálni. Azonnal beleszerettem! Nagy, tágas, nem zörög sehol, bőr és fa ízléses kombinációja, minimális műanyaggal (tudom, ez erősen szubjektív dolog, nekem tetszik). Volt egy szakadás az ülésén, de ezt a kereskedés (hivatalos MB márkakereskedés) önköltségen megcsináltatta.
 
Már csak ki kellett volna fiztni valahogyan... az ára 199.000 korona volt, még éppen az ingerküszöböm alatt és a jó érzés határain belül. De ennyi pénzem nyilvánvalóan nem volt :) Ajánlottak 6 éves hitelkonstrukciót, még éppen belefért volna a törlesztőrészlet, de nem akartam kicentizni a dolgokat, így megkerestem a bankomat, ahol a szakszervezet miatt adtak kedvezményes hitelt. Az lett a vége, hogy 160.000 koronát vettem fel 10 évre, aminek az elbírálása nagyjából 1 óráig tartott, majd a papírmunkát leleveleztük és a számlámon volt a pénz 4 nap múlva. A kamat, ha jól emlékszem 5,2% vagy a környékén van. A terv az egyébként, hogy legkésőbb 3-4 éven belül kifizetem, csak most van még 1-2 futóban lévő dolog, ami miatt nem akarom túlságosan leterhelni magam és mindig annak a híve voltam, hogy ha van egy hónapban mondjuk 4.000 koronányi "játékpénzem", akkor inkább felveszek 1-2 hitelt és megveszek 1-2 dolgot, amire éppen vágyom, mint gyűjtögessem ezeket a pénzeket és csak 1 év múlva vegyek bármit is, addig pedig semmit. Van, aki szerint rosszul gondolkodom, de nem igazán érdekel. Nekem így jó :)
 
Tehát megvolt a kinézett autó, megvolt a pénz. Elmentem az autóért, kifizettem, elhoztam, ennyi a történet. Nem volt semmi varázslás, semmi fennakadás, semmi akadékoskodás. Ment minden egyszerűen, ahogyan kell.
 
És akkor az autóról...
Ahogyan már korábban írtam, egy 2011-es évjáratú, E250-es modellről van szó.
Néhány szárazabb, technikai adat:
Szélesség: 1.872mm
Hosszúság: 4.891mm
Motor: 1.796köbcentis, turbós. 150kW, 203LE
Váltó: 7 sebességes automata váltó
Vegyes átlagfogyasztás 6,7l/100km
 
Pár kép, bár néhány már szerepelt korábban:
Ez a kép már volt. Most azon gondolkozom, hogy idővel lehet kicserélném a grill-t egy AMG rácsra. Valamivel morcosabb lenne az autó eleje, de akkor le kell venni a csillagot a motorháztetőről (a kettő együtt már sok lenne). Nagy dilemma... :) 

Ez is volt már, nagyon nincs mit hozzáfűzni

Műszerfal, szerintem a szokásos, bár mikor először beültünk, jó ideig keresni kellett a váltót, mert pont a kormány mögött nem számítottunk rá. Hiába, mindig tanul valamit az ember. 

Ez volt az első, saját fejlesztés, Lajossal lefestettük a féknyergeket,
mert így szerintem jobban néz ki :) 

Ez pedig az első ajtók aljában lévő lámpák helyére került. Nekem tetszik :)

2014. november 9., vasárnap

Uppsala

Még augusztusban volt kint Pepe és kitaláltuk, hogy nézzük meg Uppsala-t. Nincs innen olyan messze, 135km, kellemes, két órás út.

Az uppsalai egyetem Svédország legrégebbi egyeteme, 1477-ben alapították. A város maga pedig Svédország negyedik legnépesebb város. Aki a környéken jár és teheti, szerintem mindenképpen látogasson el ide, szerintem az egyik legszebb svéd város.

Néhány kép, a teljesség igénye nélkül :)

Fyrisån

Fyrisån


Fyrisån

Az uppsalai katedrális

2014. november 6., csütörtök

Városnézés Koppenhágában (és esőben)

Augusztus 29. és 31. között Koppenhágában látogattam meg Enikőt. Eredetileg városnézős programnak terveztük, de neki dolgoznia kellett és az időjárás is közbeszólt, így csak egy igen sietős sétára volt lehetőség.
Ez volt eddig a leghosszabb út, amit az új autóval tettem meg, de a 650 levezetett km után úgy szálltam ki belőle, mintha nem is vezettem volna semennyit sem. Korábban, a 400km-es göteborgi túrák azért sokkal jobban megviseltek a Beetle-lel.

A Tivoli bejárata. Be nem mentünk :)

Belefutottunk egy meleg-rendezvénybe is, ahol ingyen ölelést osztogattak.
Miért is ne!? :)

Egy "békés" játszótér :)
Koppenhága...
Ez nem tudom micsoda, de finom volt :)

Ez pedig a malmö-i Turning Torso épület

Köszönöm a lehetőséget!

2014. november 2., vasárnap

Vitorlázás Göteborgban

Némileg elmaradtam az elmúlt 4 hónap történéseivel, ezért megpróbálom behozni a lemaradást.
 
Szeptember 7-9. között Göteborgban voltam, Szpidiéknél, egy vitorlázós-városnézős hétvégén.
Szombaton mentünk ki a hajóval, lelkesen próbálkoztunk (illetve csak Szpidi, mert én jobbára néztem, hogy mit csinál) spinakkerezni, ami ideig-óráig ment, aztán a szél úgy döntött, hogy mégsem partner ebben.
Egészen Marstrandig vitorláztunk, ami úgy 4 órányi út lehetett. Itt sétáltunk egyet a városban, ettünk, beszélgettünk és egy part menti, magasabb szikláról körbenéztünk.
 
Hazafelé nem volt szerencsénk, mert az szél nem nagyon akart fújni, ezért motorozni voltunk kénytelenek. Szpidi azért lelkesen próbálkozott időnként bevonni a nemlétező szelet is a játékba, de mindhiába.
 
Másnap kipróbáltuk a frizbigolfot, nekem nagyon tetszett! :)
 
Majd legközelebb! :)
 
Bár nem tarotzik a vitorlázás témakörébe, de odafelé megálltam egy
pihenőben az autópálya mellett és leesett az állam az igényességétől :)
 
"Vitorlázunk" kifelé a kikötőből

Itt már komoly vitrolázás folyik, ahogyan
az a nagykönyvben is meg van írva

Marstrand közelében, egy kis csatornán "motorozunk" keresztül

Kilátás a "szikláról" :)

Az elmaradhatatlan viking rúnakő

Ház, a parton, amiben el tudnám képzelni a nyugdíjas éveimet

Matróz romantika Szpidivel, hazafelé :D

Göteborgból hazafelé még megálltam a Vättern partján álló Brahehus várnál és csináltam pár képet. Már sokszor elmentem mellette, mindig érdekelt, hogy mi lehet az és most az időjárás is partner volt a megtekintéshez.





Innen már egyenesen haza vezetett az utam. 3 napos hétvége volt (péntekre szabadságot vettem ki), egy percet sem pihentem, de így volt jó minden!

Köszönöm a lehetőséget!