Egy elményekben gazdag hét

Ez a hét kifejezetten örömteli dolgokkal kezdődött...

Hétfőn - 2011.12.12. - két dolog is történt a cégnél.

Egyrészt odajött hozzánk - Gyulához és hozzám - az egyik tuladjonos - akinél interjún voltam - és mondta, hogy mivel páran nem jönnek a Julbord-ra, ezért 15 hely még van és ha szeretnénk, akkor hozhatjuk a párjainkat is. Nagyon jólesett, különösen azért, mert a bélyegző számítógépre is ki volt írva, hogy van még 15 hely és a leggyorsabban jelentkezők hozhatják a +1 főt. Ezek után nekünk külön szólt... vagy ha nem is külön és másoknak is szólt, akkor sem felejtett el minket...

Korrekt, nem?
Természetesen azonnal felirattuk a lányokat...

A másik pozitívum az volt, hogy nap közben odajött hozzám Martin, akivel már többször beszélgettünk és megkérdezte, hogy lenne-e kedvem egy Julbord előtti bemelegítéshez, nála...
Ha már a Tim féle Halloween party-t kihagytuk - betegség miatt -, ezt nem szabadna! Kedvem is volt, úgyhogy azonnal belementem és megköszöntem a lehetőséget. Pénteken 2-ig dolgoznak (mi nem, mert délutánosok vagyunk a héten, így a péntek szabad), utána a parkolóban találkozunk és megyünk hozzá Nyköpingbe... Érdekesen hangzik, tekintve, hogy maximum fél óra alatt odaérünk, ami azt jelenti, hogy legkésőbb 3-tól, legkorábban 6-ig melegítünk... ennyi idő nekem bőven elég, hogy már ne tudjak/akarjak/merjek eljutni a Julbord-ra :D

Persze mindent csak módjával, mert szombaton 5-től túlórázni szeretnék, bár nehéz lesz olyan kollégát találni - szerintem Gyulát is beleértve -, aki a 22:30-ig tartó evős és leginkább ivós Julbord után fél 5-kor felkel és bejön velem dolgozni :D Majd felvetem Stefan-nak a dolgot :)

Keddre - 2011.12.13. - is két dolog jutott...

A kevésbé kellemes, hogy a hagyatéki tárgyalát december 22-re tették. Így nem fogok tudni visszamenni rá, mert Nóri-t nem fogom itt hagyni egyedül Karácsonykor... Ő nem tud velem visszajönni, mert akkor senki sem vigyázna Muffinra (apósék 21-én mennek Magyarországra). Tehát a távolból figyelem az eseményeket... :(

Másik nevetséges dolog az egészben, hogy ennek a cirkusznak még költése is van. Nem is olyan kevés, 80e Ft, bár nem tudni, hogy mindenkinek ennyit kell beleadni, vagy osztódik... de Karácsony előtt 2 nappal? Könyörgöm! Mindegy, ki kell fizetni, de ha ezek után az a gerinctelen apám megszerez mindent és még fizethetjük a hagyatéki költésgeit is, akkor igazán boldog Karácsonyunk lesz... miért jó ez így?! Tapasztalatból mondom, hogy SOHA, SENKINEK ne adjtok haszonélvezeti jogot, mert abból csak a probléma van, és mint a mi esetünk is mutatja, semmit sem számít a szülő-gyerek kapcsolat sem... vagy csak mi jártuk meg egy ennyire aljas... mindegy, már így is többet beszéltünk róla, mint érdemelné...

A kellemes rész egy Sefannal folytatott beszélgetés volt. Visszavittem neki a kölcsönkért szerszámait, aztán beszélgetést kezdeményezett. Örültem neki, mert így kicsit gyakorolhatom a svédet... persze volt bőven szemöldökrángatzás a részemről :) A kollégák az esetek döntő többségében megértik mit szeretnék, de amikor rajtam a sor... na ott már gondok vannak :)

Kérdezte, hogy mi lesz a hagyatékival, mert erről már korábban beszélgettünk. Elmondtam, hogy mik a hírek... mondtam, hogy Karácsony előtt nem sok pénzem van visszaperülgetni - WizzAir még csak-csak, ha lenne visszafelé is járat még Karácsony előtt, de rendes légitársaság gépével...

Erre gondolkodás nélkül rávágta, hogy ha kell, ad kölcsön szívesen... nem semmi! Fél éve ismer, fél éve dolgozunk együtt, eddig összesen alig pár órát dolgoztunk együtt és már kölcsön is adna...
Igaz, Ő már kávézni is meghívott magához - el is mentünk Gyulával -, ami itt már nagy dolog (úgy tudom).

Mondtam neki viccesen, hogy adhat 1 milliót, hogy vegyünk egy házat :) Azt mondta, hogy 100e Kr-t tudna adni maximum, ennyi van... gondolom azért félre állna a szája, ha kérnék ennyit :)

Felvetettem, hogy lenne-e kedve szombaton 5-re bejönni velem dolgozni, de nem rajongott az ötletemért :)

Végül még megkérdezte, hogy Julbord után lenne-e kedvem beülni egy pub-ba és beszélgetni vagy nézelődni...

Így állunk most... vannak meghívásaink, már-már barátaink (szívesen hívnám a kollégákat barátoknak, kérdés, hogy Ők is így gondolnák-e :) ). Szerintem jól haladunk a Mission: Melt-In-nel, ahogyan Tim mondta nemrég... :)

Érdekes, hogy ha az emberen látják az igyekezetet, hogy szeretné felvenni az itteni emberek életritmusát, szokásait, nyelvét akkor mennyire befogadóak.

Mi eddig maximális megértést és elfogadást tapasztaltunk a svédek részéről, cserébe tiszteletet és igyekezetet tudtunk adni... azt gondolom ez így korrekt.

Időjárás

Reggelente 2,5 fok van kint, hó sehol, még az eső sem nagyon esik (tegnap este volt egy kevés eső, de hamar elállt). A svédek is értetlenül nézik a dolgot... lehet nem lesz fehér a Karácsony idén... bezzeg az előző Karácsony! -30 fok... :) Az azért nem annyira hiányzik :)

Leteszteltem az autót is, tökéletesen működik a kipörgésgátló és az ABS is...

Szerda - 2011.12.14.

Érik egy dorgálás... :(
Kicsit lassan haladunk a munkával, ma Rickard többször is jött és számolgatott. Kérdezte, hogy mennyi idő egyet megcsinálni, mondom ismét, hogy 2,5-3 óra, ha nincs semmi probléma. Meg is kérdezte gyorsan, hogy gyakoriak-e a problémák... nem, feleltem.
Ezek után kicst "csaltam" is, mert készen lett 3 darab az elejétől + 1 javított darab, aminek a részideje csak 1 óra volt... így azt a benyomást keltettem, hogy 4 lett kész, pedig csak 3,5...

Ettől függetlenül most egy picit a szervezés is rossz volt. Felépítettem a tartóját ennek a darabnak, másnap jöttek, hogy mégiscsak egy másik darabot fogunk csinálni. OK, semmi gond, tartró lebont, másik felépít. Ez így kb. 5 órányi munka volt. Megcsináltunk 10-et 2 műszak alatt, aztán jött ismét ez a mostani darab... tartó megint lebont, másik megint felépít. Ismét 4-5 óra... Mindezt úgy, hogy a mostani darabból az első körben 2-t sikerült megcsinálni, tehát feleslegesen építettünk és bontottunk. Ezzel elment legalább 4-5-6 óra, amit most kellene behozni. Igaz, ha nekifekszem, akkor 1-1 órát tudok hozni minden darabon, így 2 műszak altt behozom azt, amit elveszítettünk.
A sikerhez feltétel lenne még az is, hogy Tim is hasonlóan álljon a dologhoz... néha sikerül, néha nem... jobban motivált vagyok, de ez igazából érthető, nekem kell bizonyítanom (folyamatosan, szerintem), Ő pedig itthon van, neki nem kell csinálnia semmit sem. De ez Magyarországon is így működne, csak míg ott a tápláléklánc felső részén lennék, itt az alján vagyok... de megéri, szeretem és jó itt nekem! :)

És hogy miért izgulok amiatt, hogy mennyit csinálunk meg egy nap? Úgy gondolom, hogy ameddig a főnökök megtesznek mindent azért, hogy simán menjenek a dolgok és legyenek megrendeléseink amiből később nekem lesz fizetésem, akkor nekem is kötelességem megtenni mindent, hogy a megrendelések gyorsan és jó minőséggel legyen teljesítve... ha nem ezt tenném, akkor mégis milyen ürüggyel fogadhatnám el a félévente osztott bónuszokat? Mire fel!? Vagy akár a fizetésemet vagy a túlórára kapott nem kevés pénzt (hétvégén bruttó 268,36 Kr-t adnak óránként)?!

Továbbra is igyekszem azt nyújtani mint eddig, azt vélhetően azért látják... akkor nekem nem lehet semmi bajom sem... mutogatni nem fogok, ha megkapjuk a dorgálást, akkor azt ketten kapjuk, végülis ketten dolgozunk a gépen. Ha érdekli őket, hogy ki mennyit és hogyan csinál, akkor majd megszámolják a műszak elején és végén, hogy ki hova jutott...

Ezt leszámítva ma "unalmas" napunk volt...

Megjött még a villanyszámla, 347 Kr lett, mert ebben már a villanyradiátorral való fűtésrásegítés is benne van. Ennél többre számítottun, de így is jó :) Mindössze 60 Kr-val több, mint radiátor nélkül... ennyit megér, hogy rendes hőmérséklet van a lakásban!

Holnap, pénteken pedig Julbord!!! :) Remélem hasonlóan jó lesz, mint a FirmaFest volt és akkor baj nem lehet :)