Az elmúlt esztendő összegzése (2013)

Eddig még nem írtam ilyen összegzős, számvetős posztot, de most pótolom. Talán nekünk is érdekes lehet, hogy össze tudjuk-e szedni, mi minden történt velünk az elmúlt évben és talán nektek is érdekes lehet.

Remélem nem felejtek ki semmit sem :)

Az év azzal kezdődött, hogy lázban égtünk az új lakásunk miatt, bár a költözésre csak márciusban került sor.

A balesetem miatt, még szintén januárban, be kellett mennem a katrineholmi rendőrségre, hogy vallomást tegyek. Meghallgattál Gyulát is, majd a jegyzőkönyvek és meghallgatások alapján sajnos megbírságolták a céget is, pedig nem ők tehettek a dologról.

Volt egy jelenésem a kórházban is, hogy fényképeket készítsenek a kezemről, illetve dokumentálják, hogy mennyire használható egy év elteltével. Mindezt azért, mert egy előadáson én is téma voltam. Ha már sikerült butaságot csinálnom, legalább nagyot csináltam. Ha pedig elég nagy lett, akkor mutogatni is kell, nem igaz? :)

Február végén, március elején utaztunk egy jót és megnéztük a Karibi-térséget, valamint Miamit. Nagyszerűen sikerült utazás volt, olyannyira, hogy jövő februárban (azaz 2014-ben) ismét benevezünk egy hasonló útra.

Márciusban elköltözünk Flenbe, egy tó partján álló társasházba, gyönyörű kilátással. A tavasz a környék bejárásával, sok sétálással, kirándulással telt.

Április megint megműtöttek, kivették az egyik fémlemezt és kicsit csavartak a mutatóujjamon, hogy jobban használható legyen, ami úgy is lett! Az eredeti 6 hetes betegállományból 4,5 hónap lett, mert nagyon nehezen gyógyult a csont :(

Elvégeztem egy online kurzus a Stanford University-n, ami Einstein speciális relativitáselméletével foglalkozott és amit nagyon élveztem.

Nóri volt praktikon is egy kastélyban, de nem váltotta be az előzetes reményeinket, így néhány hét után abbahagyta. Sem érdekes, sem hasznos nem volt sajnos (vagy szerencsére? :) ).

Még májusban kitaláltuk, hogy ha már ennyire belejöttünk a túrázásba, akkor el kellene menni egy El Camino-s zarándokútra. Nem vagyunk vallásosak, de a sétáláshoz nem is kell annak lenni, nem igaz?

A tavasz az erre való felkészülés jegyében telt.

A július elég mozgalmas volt, Göteborgban volt egy kézilabda kupa, amin az unokahúgomék is részt vettek. Sajnos a győzelem nem jött össze, de így is nagyon szép eredményt értek el (különösen, hogy nem csak az ellenféllel, hanem a hazafújó bírókkal is meg kellett küzdeni).

Szintén júliusban voltak itt Nóri középiskolai osztálytársai, akiknek nagyon örültünk! Megmutattuk nekik Stockholmot, Nyköpinget, voltunk Kolmårdenben is.

Még a nyári leállás előtt voltam bent a cégnél (még tartott a betegállományom) és beszélgettem kicsit a főnökömmel. Megbeszéltük, hogy a nyáron kicsit gyakorolni fogok a SolidWorks-szel és a GibbsCAM-mel, mert sosem lehet tudni és nem árthat. Ennek az lett az eredménye, hogy miután visszamentem dolgozni, "elő lettem léptetve" technikussá. Azóta az én feladatom a programok írása (és még sok más is). Nehezebb munka, de érdekesebb és legalább a korábbi szakszervezetet is lecserélhettem.

Augusztusban Nóri kapott egy marketinges állásajánlatot, aminek nagyon örültünk, de végül csak december 15-én lett belőle szerződés. Jó munkához idő kell, ez, úgy tűnik egy nagyon-nagyon jó munka lesz... :)

Nyár végén voltak kint ismét az unokahúgomék, akikkel most sikerült is találkozni Söderköpingben, egy fagyizóban. Remekül éreztük magunkat, nagyon örültünk nekik is! :)

Szeptemberben a fő program az El Camino volt, illetve pár nap Kanári-szigetek és egy nap Barcelona.

A cég elküldött egy 2 napos GibbsCAM tanfolyamra is, mert az sosem árt, majd (ha már tanfolyam), akkor voltam december elején Németországban is egy 3 napos "tanfolyamon", ami inkább szerszámbemutató volt és a vevők (azaz a mi) lekenyerezésünk. Láttam sok érdekeset, jókat beszélgettem és még szomjas sem maradtam :)

Októberben leesett az első hó, de azóta folyamatosan +6, +8 fok van, így a tél sehol, fehér Karácsony sehol, lassan kinőnek a pálmafák a tóparton.

Novemberben felvették a céghez egy barátunkat, őt költöztettük le Strömsundből. Jó túra volt, 1.500 km nem egészen 24 óra alatt + ki és bepakolás.

A december egészen mozgalmas volt.

Az év legnagyobb eseménye, hogy Nóri elkezdett dolgozni annál a cégnél, ahonnan még nyáron megkeresték. Nagyon boldog, végre elindult a nagybetűsbe :)

A megnövekedett bevételekhez természetesen megnövekedett álmok is járnak, így eszeveszett tervezgetés vette kezdetét (azóta sem hagytuk abba).

Nyolcadik, de lehet, hogy már kilencedik alkalommal is meg lett műtve a kezem, de a dolgok jelen állása szerint ez volt az utolsó; illetve egy még lesz, hogy valamivel szebb is legyen, mint most. Majd meglátjuk mit hoz az élet (és az orvos :) ).

Óriási köszönettel és hálával tartozom az orvosoknak, hogy ennyi munka és idő árán rendbe hozták azt, amit én kb. 3 másodperc alatt teljesen tönkretettem.

December végén pedig elmegyünk egy hajókirándulásra anyósomékkal Ålandra. A szigeteken bár svédek élnek, de hivatalosan Finnországhoz tartoznak. Ezzel plusz egy országot lekaparhatunk a térképen.

Idén 3 alkalommal jártunk külföldön (én 4), ami Nóri számára 6, a számomra 7 új országot jelentett. Lassan, de biztosan közeledünk a 100-hoz (jelenleg 32-nél járok).

Reméljük a jövő év is hasonlóan jól sikerült!

Sikerekben Gazdag, Boldog Új Évet Kívánunk!!!