Nürnberg - a látszattanfolyam

Sikerült épségben és egészségben megjárnom a nürnbergi "tanfolyamot", kis késéssel az összefoglaló is elkészült róla.

1. nap (2013-12-16, hétfő)

Reggel fél 9-re beszéltük meg a kollégámmal, hogy eljön értem és megyünk Eskilstunába, ahol átülünk a meghívó cég üzletkötőjének autójába és azzal megyünk tovább az Arlandára. Így is történt, minden pontosan a tervek szerint.

11:30 körül értünk fel a reptérre, ott - céges kontóra - megebédeltünk. Akkor még rutintalan voltam és próbáltam költséghatékony útitárs lenni, amiért többször le is szúrtak :)

Nem csak mi hárman utaztunk, hanem egy másik üzletkötő is hozott 3 ügyfelet a Volvo-tól, így volt egy kis ismerkedési / kapcsolatépítési lehetőség is.

Többször próbáltak rávenni arra, hogy kezdjem a napot egy kis alkoholizálással, de mindannyiszor visszautasítottam a lehetőséget, mert számomra életveszélyes repülés előtt inni :) 

A gép a tervezetthez képest kb. 10 perc késéssel indult, ami azért volt kellemetlen, mert az amszterdami átszállásra amúgy is csak 40 percünk lett volna, így az tovább rövidült.

Fejvesztett rohanást követően sikerült elérnünk a KLM Cityhopper járatát Amszterdam és Nürnberg között. Mindenki örült! Ez az út pontosan 1 óra volt felszállástól földet érésig.

17:30 körül értünk Nürnbergbe. Rajtam és a kollégámon kívül mindenki feladta a csomagját, csak mi utaztunk kézipoggyásszal. Ennek az lett az eredménye, hogy bár mi elértük a csatlakozást, a feladott csomagok sajnos nem. Semmi gond, a KLM este 10-re ígérte, hogy kihozza a szállodához az elkeveredett poggyászokat.

A szobám

A reptéren várt a meghívó cég egyik alkalmazottja (aki később az "oktatást" is tartotta), elvitt a Lauf-ban lévő szállodába (Hotel Zur Post), kaptunk fél órát felfrissíteni magunkat (már ugye kinek volt csomagja :D ), majd átsétáltunk az 5 percnyire található étterembe (Altes Rathaus).

Evés előtt még körbejártuk a teret az étterem körül, volt egy kis vásárjellegű esemény is, de semmi érdekeset nem láttunk.

Az étteremben ért a következő meglepetés, a tulajdonos egy 35 éve itt élő svéd hölgy volt, Dalarna-ból.

Az étterem

 Természetesen egy schnitzel-t tettem magamévá, hozzá remekül passzoló hagymalevessel.

Vacsora után sétáltunk egyet, majd (meglepő módon) beültünk egy kocsmába. Itt már bátrabban fogyasztottam, egyrészt felfogtam, hogy teljesen mindegy, hogy mennyit költünk, mert mindent a meghívó fizet, legyen az étel, ital vagy alkohol. Meg kell még szoknom ezt a fajta stílust :)

Itt szépen, katonás rendben csúsztak le a whisky-k, míg a többiek végigpróbálták a helyi söröket. Nem kis megdöbbenést keltett, hogy nem szeretem a sört, de a német házigazdáknak nem mertem elmondani :D

Bajor ház, nekem nagyon tetszenek ezek a stílusú épületek,

sajnos a svéd rozsdabarnára festett házakat szörnyen unalmasnak tartom :(

Valamikor éjfél körül keveredtem vissza a szállodába, bezuhantam az ágyba és elaludtam.

2. nap (2013.12.17, kedd)

Reggel 6:50-kor keltem. Az előző napi mulatozást követően ez annyira nem esett jól, de azért túlélhető volt.

7:15-kor már a szálloda éttermében reggeliztem, kisvártatva megérkeztek a többiek is, néhányak befelé fordított szemgolyóval és benőtt szemekkel. :)

8-kor indultunk a gyárba, hogy megtöltsék a fejünket tudománnyal... illetve én ezt hittem :)

Az okítás egy 1,5 órás cégbemutatóval kezdődött, ami ugyan érdekes volt, de a 1,5 óra kicsit túlzásnak tűnt. Utána körbevittek minket a gyárban, ami nagyon érdekes volt! Meséltek arról, hogy a cég kiveszi a tanulókat az iskolából (kibéreli őket), így 3,5 évig a cégnél tanulnak, 2. év végétől már fizetést is kapnak. Akik a végén megütik a szintet és szeretnének ott maradni, ők munkát is kapnak. Ennek megfelelően nagyon sok fiatal dolgozik a vállalatnál (ebben a gyárban 900-an, a szomszéd faluban lévőben további 200-an, világszerte pedig még 400-an dolgoznak).

Szerintem jó a rendszer, mert így a cég önmagának termeli ki a szakembereket, a fiataloknak is lehet jövőképük, tudják, hogy sínen vannak és később az önéletrajzban is jól mutathat a cég neve (szándékosan nem írom le, hogy hol voltunk, akit érdekel, meg tudja találni a neten).

Két dolgon viszont nagyon meglepődtem:
1) A gyárban, a gépek mellett dohányoztak az emberek, amitől olyan büdös volt, hogy az eszméletlen. Ami ebben a megdöbbentő, hogy aki nem dohányzik, az is kötelezően szívhatja a többiek füstjét, ami nem tűnik túlságosan emberbarát dolognak. Viszont rájöttem, hogy új értelmet nyert a cigiszünet: Németországban minden dolgozónak joga van 3 óránként 10 percre kimenni az épület elé, friss levegőt szívni :)

2) Szintén a gyáron belül lehetett sört inni. Mint kiderült, ez Bajorország, itt a sör nem alkohol, így ugyan annyira szabad sört inni, mint Svédországban kólát vagy kávét. Hihetetlen, nem?

Gyárlátogatás után hidegtálas ebéd a cégnél, majd folytattuk a tanfolyamot kb. fél 4-ig.

4 óra körül jött értünk az autó, először hazavittek minket a szállodába, mert mostanra értek oda az elveszett csomagok, majd 5 óra magasságában indultunk Nürnbergbe, a vásárra.

Nürnbergben egy rövid forralt borozás után (aminek hatására alaposan elzsibbadt az arcom :) ) körüljártuk a főteret és alaposan megszakértettük a vásárt. A többiek még beültek valahová iszogatni, addig én inkább vásároltam pár apróságot Nórinak.

Innen az Enchilada nevű mexikói étterembe mentünk (illetve ott találkoztunk). Nem volt rossz, de az előző étterem sokkal jobb volt, szerintem.

Ez alkalommal már bátrabban fogyasztottam, többet is, mint a kollégák. A leginkább a Long Island Ice Tea fogott meg :) Ki szerettem volna próbálni a Zombie nevű lélekmelegítőt is, de egyedül nem akartam teljesen lealjasodni, a többiek pedig nem érezték az erőt magukban, így elmaradt sajnos. Majd jövőre!

Vacsora után a csapat úgy döntött, hogy hazatér. 11 óra körül értünk a szállodába, páran még elmentek inni, de én inkább az ágyat választottam :)

3. nap (2013-12-18, szerda)
A reggeli, nehézkes kelés után megint a szálloda éttermében kötöttünk ki. Utána összecsomagoltunk és minden holminkkal együtt mentünk ismét a tanfolyamra.

Ezúttal a másik telephelyre volt meghívásunk, ott is egy rövid cégismertető után megmutatták a gyárat, illetve szerveztek egy kis bemutatót is, ami nagyon érdekes volt.
Kaptunk ebédet, ahogy előző nap is, majd 12-kor indultunk a repülőtérre.

A reptéren megint egy kis nézelődés, vásárlás, majd repülés Amszterdamba. Ezúttal nem késett a gép, volt 1,5 óránk a Schiphol-on, amit valamiért elneveztek a kollégák Shithole-nak. Nem szeretnék soha viccelődés tárgya lenni... vagy legalább ne tudjak róla :)

Különösebb erőlködés nélkül elértük a csatlakozást, majd pontban 19.00-kor le is szálltunk az Arlandán. Rövid búcsút követően indultunk haza. Valamikor 22:45 körül értünk Flenbe.

Összességében érdekes és tanulságos volt az út, nagyon jól éreztem magam, máskor is szívesen elmennék ilyen tanfolyamnak álcázott lekenyerezésre... :)
Legközelebb valahogy Nórit is magammal cipelem!