Szelektív hulladékgyűjtés Svédországban

Ígéretet tettem arra, hogy erről is írok egy bejegyzést, mert azt hiszem, hogy elfogultság nélkül is állíthatom, Svédország a hulladékgazdálkodó országok élmezőnyébe tartozik.

Bevallom, hogy mikor kijöttünk, jó magyar nemtörődömségen szocializálódva, felesleges macerának éreztem az egészet. A bettnai szelektív konténerek bedobónyílásai túl picik voltak, a lakásban lévő kukák is lehettek volna nagyobbak, így a 30 literes zsákokkal majd' naponta szaladgálhattam a "közös" kukához. Nem szerettem, különösen télen nem...

Végül megszoktam és ma már az lenne elképzelhetetlen, hogy ne így csináljuk (persze közben elköltöztünk Flenbe, ahol jóval kényelmesebben lehet gyűjtögetni a szemetünket).

Az alapok (ahogy mi csináljuk)

Gondolom a gyűjtés mibenlétét nem nagyon kell elmagyarázni senkinek. Van a lakásban 3 kukánk: háztartási, műanyag és papír. Ezen kívül értelemszerűen külön kerül az elem, elektromos hulladék, üveg (külön a színes és a színezetlen), műanyag és alumínium flakonok.

A fentiek közül az elektromos hulladékok és az elemek teszik ki a legminimálisabb mennyiséget az égőkkel (pontosabban a már-nem-égőkkel) együtt. Ezeket nem gyűjtögetjük, hanem keletkezésükkor bedobjuk a megfelelő, központi tárolóba és kész.

A flakonokkal más a helyzet. Azoknak van egy külön polcuk a konyhaszekrényben és amikor már kellemetlen mennyiség gyűlt össze (kb. félévente), akkor egyben elvisszük a Coop-os visszaváltóba. Visszaváltáskor darabonként 0,5 - 1 - 2 kr-t kapunk. A művelet végén a gépnek meg kell mondani, hogy adja oda levásárolható kupon formájában vagy küldje el a rászorulóknak. Mi el szoktuk küldeni.

Visszaváltós automata. Nagy lyukon bedobáljuk a flakonokat, vonalkód alapján megmondja, hogy mennyit ér (külföldről származó dolgot nem fogad el). Kupon = zöld gomb; felajánlás = sárga gomb.

Ezek tehát nem igényelnek különösebb gondoskodást.

A üveg már más tészta (pici képzavar, nem baj, késő van). Azt a lakásban lévő kuka mellet gyűjtjük és ürítéskor megsétáltatjuk őket a központi tárolóhoz.

A három főkategóriával hasonlóan járunk el. A háztartási hulladékot (mindenféle maradványok, csúfságok és gusztustalanságok, amik nem férnek bele egyik korábbi kategóriába sem) 2-3 naponta ürítjük.

A papírt hasonlóan 2-3 naponta (lehetne ritkábban is, ha venném a fáradtságot és aprítanék, de ennyire azért még nem vagyok lelkes). Nem tudom, hogy normális-e, de az italos dobozokat (tej, gyümölcslé,...) ki szoktam öblíteni.

A műanyag a legkellemesebb, mert azt csak 1-1,5 hetente kell elvinni.

A műanyagos kukában és a háztartásiban értelem szerűen használunk szemeteszacskót. A papírosba nem, azt kukástul viszem ki és borítom be a nagy-papíros-kukába (úgy láttam, hogy mindenki így tesz).

Ennyit rólunk... (remélem nem untátok nagyon) ;)

A központi tároló
Ennek eddig két fajtájával találkoztam. Az egyik szerintem az állami tároló, ebből településenként minimum egy van. Flenben eddig 2-t láttam, de ez nem zárja ki, hogy még van 15 másik is.
Ezek a már korábban említett apró nyílás miatt nem túl kényelmesek (meg kell küzdeni egy-egy jobban teletömött zacskó esetén, de szerencsére a háztartási hulladékot nem ilyenekbe kell tuszkolni:

A másik típus, ami a társasházunk mellett van egy kis épületben:

Az ajtóból készült a panorámakép. A kis, piros dobozokba mennek az elemek és égők. A mellettük lévő 2 zöld kukába a háztartási hulladék. A bal "felső" sarokban lévőbe (kék) a papír. Pont szembe van a konzervdobozoknak és egyéb fémhulladékoknak fenntartott kuka. Mellette a jobb felső sarokban 1-1 kuka a színes és színezetlen üvegnek. Közvetlen mellette lévőbe a műanyagok mennek, majd az újságok. Végül a szélső két zöld megint a háztartási hulladéknak ad átmeneti menedéket.

Minden kuka fölött ott a felirat, hogy könnyű legyen megtalálni a megfelelő kukát (egy gyors betekintés után sem lenne igazán bonyolult a feladat, de miért fáradjunk a fedelek emelgetésével?).

Van még az ajtón egy lista, ami részletesen leírja, hogy mit és hová kell dobni:

Létezik egy sokkal nagyobb, valódi szeméttelep is, de ott még nem jártam. Ezeket Återvinningscentral-nak hívják. Lényegük, hogy autóval be lehet hajtani, majd a megfelelő konténer mellett megállva bedobálni a felesleges dolgokat és továbbhajtani a következő konténerhez. Valahogy így:

Ez pedig a valóságban (elég új lehet :) ):

Megéri-e?

A válasz nagyon egyszerűen: igen!

Egyrészt megvan az embernek az az érzése, hogy tett valami apróságot a környezetért; másrészt ezzel az állam rengeteg pénzt spórol meg és nem kevés energiát állít elő.

Olyannyira jól működik a hulladékgazdálkodás, hogy egy tavaly októberi cikk szerint Svédország 800.000 tonna szemetet importál a környező országokból, hogy legyen mit elégetni az erőművekben.

Svédország 20%-ának fűtési energiáját nyerik ki ilyen módon a hulladékból (810.000 háztartás), a maradékból pedig negyedmillió háztartást látnak el árammal.

A cikk szerint Norvégia fizet azért, hogy a svédek elégessék a hulladékukat és az égetés után visszamaradt, mérgező anyagokat is tartalmazó hamut is visszakapja.

2009-ben Svédország lakosonként mindössze 7 kg szemetet "ásott el", míg pl. az Egyesül Királyság 260 kg-ot. Szintén ezt a két országot összehasonlítva éves szinten, lakosonként 235 kg-ot égettek el (és alakítottak energiává) a svédek, míg az angolok csak 9 kg-t.

"Szerencsére" néhány ország Európában egyáltalán nem foglalkozik ezzel, így a közeljövőben nem kell félni attól, hogy Svédország kifogy a drága szemétből...