Kéretlen levelek és akaratlan szolgáltatások

Kicsit megkésve jutott eszembe, hogy felírjam a "nem szeretem" listára az egyik, valóban idegesítő dolgot Svédországban: a kérdetlen leveleket.

Mikor kiköltöztünk, illetve mikor átköltöztünk Flen-be, az egyik legelső dolgunk volt, hogy jó nagy betűkkel kiírjuk a postaládára, illetve a bejárati ajtóra, hogy "INGEN REKLAM, TACK", azaz szabad fordításban "Leharapom a kezedet, ha beszemetelsz az ajtón!"... de lehet, hogy némi fordítási hibát vétettem, mert bizony megesik, hogy a szemét beesik (OK, megígérem, többet nem írok ilyet!)

A bedobált szemét között találni néhány bolti szórólapot, illetve rafináltabb cégek ráírják a szemétre a nevemet, így az már nem reklám, hanem véresen komoly küldemény, amit élet-halál kérdése, hogy kézbesítsenek (erről a mondatról eszembe jutott a The Postman (A Jövő Hírnöke) című film, de ez most nem fontos).

Szóval bedobják, ha kell, ha nem...

A másik kedvencem, a krumplihámozós újságok után, a "Gratulálunk, csak most, csak neked, neszeittvan, veddelgyorsan 20.000 korona hitelkeret, csak írd alá itt és itt!". Aham, van nekem diákhitelem, autóhitelem, személyi hitelem és valahogy pont nem vágyom arra, hogy legyen még egy harmadik hitelkártyám is. Ráadásul ez a cég nem kifejezetten ért a szóból, mert már ott tartunk, hogy minden áldott hónapban küldenek egy ilyen "sohamáskor, jajjdeolcsó, ezkellneked" levelet. Vagy én lennék a bolond, mert azt feltételezem, hogy ha nem igényeltem sem márciusban, sem áprilisban, sem az azt követő 6 hónapban, akkor az azt jelenti, hogy nem igazán szeretném igénybe venni a szolgáltatásukat? Vagy azzal kalkulálnak, hogy ha az elmúlt 10 hónapban nem kértem, akkor majd most, novemberben fogok? Pedig nem... :)

Persze, bosszantó a dolog, de azért túlélhető... de ha belegondolok, hogy ez mennyi papír lehet, mennyi tinta, mennyi adminisztrációs költség... teljesen felesleges pénzkidobás! Ha akarok hitelt, beírom a google-ba, hogy "lån" és kiválasztom a legmegfelelőbbet. A tukmálós, kufár mindenit!

A harmadik legcsodálatosabb dolog, amikor felhívnak... na nem azért, mert én szeretném, hanem azért, mert ők akarnak valamit tőlem. De ez biztos így van rendjén.
Először véletlenül nem vettem fel a telefont (nem hallottam, hogy keresnek). Van egy olyan jó szolgáltatás Svédországban (biztosan máshol is), hogy beírom a telefonszámot a keresőbe és megmondja, hogy ki keresett. De ez nem telefonkönyv, hanem húsvér emberek "kommentelnek" az adott telefonszám alá és így azonnal kiderül, hogy érdemes-e felvenni vagy sem.
Na de akkor mit lehet tenni, amikor naponta hívnak, mert lelkesek? Azért annak kicsi a valószínűsége, hogy ha 5 ilyen hívás után még mindig nem vettem fel, akkor az csak véletlen lehet, ezért megpróbálkoznak hatodszor is. Valamiért nekem a második, harmadik próbálkozás után leesne a tantusz (óh, minő jól elhelyezett szólásszösszenet vala), hogy a túloldalon "nemszeretnek, nemkellesz, hagyjadbékén, fujjköpödki!" érzések uralkodnak.

Szóval ez is egy nemszeretem dolog itt...