Kiegészítés az A-kassához

Mivel az utóbbi időben körüllengett a munkanélküliség fagyos lehellete (Svédországban mi más? :) ), ezért gondoltam összeszedek némi információt erről.

A Határátkelős második posztomban (itt elérhető) már kitértem rá, de azóta némi plusz információra is sikerült szert tennem.

 

De kezdjük az alapoktól, hogy biztosan érthető legyen a rendszer.

 

Az első és legfontosabb, hogy feltételezem a hivtalos munkavállalást, teljes bérre való bejelentést és minden szabály betartását. Egyrészt így egyszerűbb, másrészt én is így csinálom és nem ismerek kiskapukat. Fontos megjegyezni, hogy a leírtak a mai állapotokat mutatják be, azaz 2014. február 21-én biztosan érvényesek.

 

Minimum egy évnyi munka után történtő munkanélkülivé válás esetén három (öt :) ) lehetőség áll előttünk. Ebből a háromból sajnos nem a munkanélküliség elején lehet választani, hanem a munkavégzés kezdetekor, azaz a kijövetelkor, ezért a munkába állás kezdetekor hozott döntésünk egyértelműen meghatározza a későbbi lehetőségeinket. Annyi átjárhatósága van a rendszernek, hogy bármikor dönthetünk úgy, hogy mást szeretnénk, de ennek hatása csak 12 hónappal későbbtől jelentkezik (vagy jelentkezhet, mert annyira optimistának kell lennünk, hogy nem hiszünk a gyors munkanélkülivé válásunkban).

Azok számára, akik viszont már a folyamat elején tudják, hogy valószínűleg egy-két évre szól csak a szerződésük nem sok mozgástér marad az időben.

 

Most, hogy befejeztem a felesleges süketelést, jöjjön a három (öt :) ) lehetőség:

 

1a) Semmi mást nem csinálunk, mint dolgozunk és fizetjük az adót. Nem vagyunk tagjai A-kassának. Ebben az esetben a segély maximális értéke munkanaponként 320 korona, azaz havi bruttó 7.040 kr, ami nettó kb. 4.900 korona. Ez akkor jár, ha korábban teljesen munkaidőben (heti 40 óra) dolgoztunk. Amennyiben csak fél évig dolgoztunk, ennek az összegnek a felét kapjuk csak. Ezt az összeget 300 munkanapig, azaz nagyjából 14 hónapig kapjuk.

 

1b) Ha dolgozunk, adózunk, fizetjük az A-kassát valamelyik szakszervezetnek (ezt a munkák határozza meg), de még nem dolgoztunk legalább egy éve. Ebben az esetben is az előző, maximum napi 320 koronát kapjuk. Hasonlóak a feltételek, mint az előző esetben.

 

2) Amennyiben szakszervezeti tagok vagyunk, fizetjük az A-kassát és legalább egy éve teljes munkaidőben dolgoztunk. Ebben az esetben jogosultak vagyunk jövedelemfüggő összeget kapni segélyként. IF Metall szakszervezet esetén (máshol lehetnek eltérések az időtartamot tekintve) ez az első 200 munknap (kb. 9 hónap) a fizetésünk 80%-a, de maximum munkanaponként 680 korona. A következő 100 munkanap esetén már csak a fizetésünk 70%-a (szintén maximum napi 680 kr).

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a segélyünk havi bruttó 18.700 koronás fizetésnél tetőzik az első 200 napot tekintve, illetve 21.371 koronánál, ha a későbbi 100 napot is belevesszük.
(kiegészítés: a szakszervezeti tagság és az A-kassa fizetése nem függnek össze! Lehet valaki tagja az adott szakszervezet A-kassájának anélkül is, hogy magának a szakszervezetnek a tagja lenne. Szerintem ez működik fordítva is, de annak nem sok értelmét látom :) )

 

Mi történik egy 21.000 koronás bruttó bér esetén?

Az első 200 napban jogosultak lennénk a fizetésünk 80%-ára, azaz bruttó 16.000 koronára. Ez naponta 727 koronát jelentene, de csak maximum 680-at fizetnek, így a 16.000 korona helyett mindössze 14.960 koronát kapunk. Fontos kiemelni, hogy ez bruttó összeg, ennek a nettója 11.000 kr körül van.

A következő 100 napban már csak a fizetésünk 70%-át kapjuk. Ez bruttó 14.000 kr (nettó kb. 10e), ami már alatta van a 680 koronás napi segélynek, így 680 kr helyett csak 636 kr-ra számíthatunk.

 

Nem sok, főleg ha ennél többet keresünk, de az 1a) és 1b) pontokban leírtaknál lényegesen több.

 

3a) Fizetjük a szakszervezetnek az A-kassát és van lehetőség házon belül úgynevezett inkomstförsäkringet is fizetni. Ilyen az IF Metall esetén nincsen, de az Unionen-nél pl. van. Ez azt jelenti, hogy nincs napi maximum meghatározva, hanem minden esetben a fizetésünk 80%-át kapjuk. Az időtartam szakszervezettől függ, az Unionen azt hiszem 200-250 napig fizet.

Könnyen belátható, hogy havi 20-21-22e koronás fizetés esetén nem érdemes ezzel vacakolni, mert pénzbe kerül és a haszon nem túl nagy.

Szokott lenni itt is azért egy felső limit, Unionen esetén havi bruttó 60.000 korona, ami már nem egy jellemző bér (tudom, attól függ, hogy hol :) ).

 

3b) Az előző pontban szereplő inkomstförsäkringre jogosultságot lehet szerezni "harmadik fél" által is, pl. egy biztosítótársaságon keresztül. Ilyen pl. az Accept. Ez lényegesen drágább, mint a 3a) pont esetén elérhető kiegészítő biztosítás, de még így is fájdalomküszöbön belül van (persze kinek hol ez a küszöb). Két szolgáltatásuk van, ami érdekelhet ebben a tekintetben minket: ha van már a szakszervezettől inkomstförsäkringünk, de kevesebb, mint 300 napig fizetnek. Ebben az esetben az Accept kitolja ezt a határt 300 napra. Ez az olcsóbb verzió.

A másik lehetőség, hogy nincsen saját ink.försäkr.-ünk. Ezesetben felemeli a segély mértékét a fizetés 80%-ára, 300 napon át. Ez nyilván egy drágább szolgáltatás.

 

Vannak még különböző opciók, pl. rövidebb napig kérni és akkor olcsóbb, de ez nem az a dolog szerintem, amin garasoskodni kell, mert ha arra kerül a sor, biztosan bánni fogjuk, hogy spóroltunk a dolgon.

 

Számoljunk egy kicsit, mert az jó (nekem mindenképpen :) ). Mi történik a különböző lehetőségek esetén mondjuk egy 25.000 koronás bruttó fizetés és IF Metall szakszervezet esetén:

 

1a) Nem vagyunk szakszervezeti tagok (tudom, pont most írtam, hogy IF Metall tagsag esetén, de ebben az esetben mégsem :) ), csak 6 hónapot dolgoztunk.

Ilyenkor a 320 korona felét, azaz napi 160 koronát kapunk. Ez havi bruttó 3.520 kr (nettó 2.464 kr). Ez nagyjából éhenhalásra elég, talán arra sem. Egy albérlet ennél többe kerül.

 

1b) Szakszervezeti tagok vagyunk, de kevesebb, mint egy éve. Az összeg azonos a fentivel.

A szakszervezeti tagság díja a fizetésünk 1,7%-a, azaz havi 425 korona. Nettó ráfizetés, de minden kezdet nehéz. :)

 

2) Szakszervezeti tagok vagyunk már legalább egy éve, fizetjük az A-kassát. Ebben az esetben az első 200 napon (és az azt követő 100 napon is) a maximális, bruttó 14.960 (nettó kb. 11e) koronát kapjuk.

Az egy év alatt befizettünk nettó 5.100 koronát, amiért cserébe (csak a különbözettel számolva)

119.000 koronát kaptunk. Nem kérdés tehát, hogy érdemes-e fizetni a szakszervezeti A-kassát.

 

3a) Ezzel az opcióval nem számolunk most, mert a Metállnak nincsen saját kiegészítő biztosítása. Az Unionennél ha jól emlékszem havi 50 korona volt a díja, számolás nélkül megállapítható, hogy megéri a dolog.

 

3b) Fizetjük a kiegészítő biztosítást az Accept-nek. Ennek a díja esetemben 316 korona havonta. Sok minden függvénye az előfizetési díj, kíváncsiságból beírtam úgy is, hogy svéd állampolgár vagyok. Akkor már csak 220 korona körül volt a díj. Mondhatnánk rá, hogy diszkrimináció (az), de így is örülök, hogy itt lehetek.

A befizetés egy év alatt 3.792 korona.

Amit kifizetnek, az a különbözet a 14.960 és a 20.000 kr között. A nettó nyereség havi 3.528 havonta, 14 hónap alatt összesen 42.336 korona.

 

Így a végén ott tartunk, hogy egy év munkaviszony után ha nem fizetünk senkinek, akkor havi nettó 2.500 korona üti a markunkat, ha viszont rászánunk egy keveset, akkor 14.000. Nem hiszem, hogy kérdés lenne a dolog létjogosultsága.

 

Felmerülhet még a kérdés, hogy ha 10-15 évig fizetjük ezeket, akkor lehet, hogy negatív lesz a végösszeg... ez így igaz, bár közben csak emelkedik a bérünk, így a visszakapott összeg is nagyobb lesz. Számomra pedig nem az a fontos, hogy 20 év után veszteséget generálhat a dolog (számomra elhanyagolhatót), hanem az, hogy 2 év múltán ha bajba kerülök, lesz mire támaszkodnom.

 

Szerintem érdemes elgondolkodni a dolgon.