2012. december 23., vasárnap

Anti hosszabb beszámolója

Megkértem Antit, hogy ismét gyűjtse össze eddigi tapasztalatait a kinti élettel, a svéd munkatársakkal és az általa tapasztalt nehézségekkel kapcsolatban.
Kellemes olvasást!

Personnummer
Sajnos a PN megszerzése nem egyszerű dolog, kevés a 3 hónapos szerződésem jelenleg, több kell 6 hónap vagy ennél több.
Elutasították a kérelmet. 3 oldalas "regényt" írtak, hogy miért, nevetek rajta, fel se veszem, ismerve a viktátor-diktátor országában mi folyik jelenleg is... egyre "jó" az az ország, fel se veszi máshol az ember a nehézségeket már, legalábbis én így vagyok vele, itt tudom, higy nem rosszindulatból mennek így a dolgok, egyszerűen ilyen a svéd ügyintézés menete, ráér minden. :)
A cég továbbra is segít, a könyvelővel ismételt út a Skatteverket-hez, Sammorningsnummer kérelem, adó miatt nem mindegy! Ez már csak 6 hónapra jár, 6 hónap után ismét kérvényezni kell. Ennek a menete se egyszerű, az ügyintéző hölgy adott egy papírt kitöltöttük, aztán a könyvelővel elkezdtek beszélgetni, természetesen ismerik egymást, itt szinte mindenki ismer mindenkit, kis város, aztán a hölgy telefon a központi Skatteverket-hez. A papír már nem jó amit kitöltöttünk, másik kell.
Kicsit bosszantó ez, annak tükrében, hogy mások akármikre hivatkozva simán megkapják a PN-t stb... el lett intézve szerencsére ez, Sammorningsnummer megszerzése egyszerűbb, az adóm máris "barátibb" lett, nagyon nem mindegy!!!

A munkahely
A "szörnyű" svédek rengeteget segítenek, én itt több szeretetet, megbecsülést kaptam eddig, mint magyarhon-ban, magáért beszél ez is. Nincs kapkodás, nincs idegesítés, piszkálódás, a főnök szinte nem is főnök, és nem járkál fel-alá vérben forgó szemekkel, hogy kit rúgjon ki vagy kit csesszen le, mert nem úgy néz vagy bármi ahogy azt ő megköveteli.

Ugye magyarban így működnek a dolgok, kuss és ha nem úgy nézel akkor az utolsó napod a cégnél... itt meg, épp az egyik svéd kollégám elkezdte tanítani, hogy kell itt dolgozni, inte stress mondja, ha sterss van akkor hibázik az ember, inkább lassan, de hiba nélkül. Nézz minket, mondja a svéd, idejön a főnök valamivel, kinevetjük, szó szerint így van, kinevetik, fel se veszi a főnök, elkezdődik egy nyugodt beszélgetés...
Az is tévhit, hogy nem szeretnek dolgozni a svédek, dehogynem, nagyon is szorgalmas emberek, itt a cégnél látom ezt, ügyesek, szorgalmasak, és jó szakemberek. Mindenhol vannak rosszak is, de mutasson valaki egy jól működő országot! És folyamatosan dolgoznak a svédek, nem kapkodnak. Viszont a szünetek munka közben nagyon jó találmányok, fika (kávé szünet - Barna) stb, beszélgetés aztán mindenki ismét munka, és haladnak érdekes módon, nincs rabszolgatartás, mint Magyarországon... no comment ez is!
Sajnos itt Svédországban is "válság" van, ideért, minden cég kivár, itt ahol dolgozok a szerződéseseket küldik el sorban, nem jó dolog, viszont ők svédek, nem érdekli őket, pl 2 kolléga is elment "pappa ledig-re", kész megoldották, ennyi.


Svédek
A másik, hogy nagyon türelmesek a svédek, nekem is van amikor elmondják ugyanúgy, abban a hangnemben akár 10-szer is, ha nem értem, és nincs az, hogy "bunkó, miért nem érted már meg"? Ugye ez is ismerős, hogy hol van... A város emberei is nagyon emberiek, eladók a boltokban, nincs az unott fej, agresszív beszólás, stb, van mit tanulni!!!

Kollégák

Sajnos úgy alakult, hogy nem jön ki a Család, én meg nem megyek viktátor diktatúrájába, örülök, hogy eljöttem onnan!:) Nejem mondta, hogy akkor jönnek amikor minden biztos, igaza van, csak fájdalmas, hogy kijönnek aztán mehetnek vissza, de ez egy túlélés jelenleg, egy új élet kezdete egy másik országban, mindig nehéz, de kitartó vagyok, a nehezén túl vagyok, most jön a "harc", hogy végleg maradni tudjak.
Itt jönnek a képbe a kollégák. Kérdezik, mit csinálsz Karácsonykor, család, rokonok itt? Mondom, sajnos nem, ez van. Erre a válasz, olyan nincs, jössz hozzánk Karácsonykor és kész, ezt 2 kollégám is jelezte, a többi meg mondta, ha bármi gondod van hívj és megyünk!

Na ezek is a "szörnyű" svédek, ugye??? Nagyon megható, hogy ilyenek, pl az egyik kollégám egy hónap után meghívott a házába, ez itt nagy szó nagyon!
Én úgy veszem észre akik itt magyarok nyavalyognak, hogy semmi se jó azt valójában azért teszik, hogy ne jöjjön ide más, úgymond ne vegyék el a "játékukat", szánalmas nagyon ez a "viselkedés"!

Ja, és volt "Julbord" is. Na ott is a kollégák kitettek magukért, mondták: te csak ülj, hozunk mindent ami finom. Vicces volt, mint egy "herceg" akit kiszolgálnak, és folyamatosan kérdezték: jól vagy, jól érzed magad, mit kérsz, stb... ezek is a "szörnyű" svédek lennének, igaz???

Barna tudja a legjobban, hogy ez mind hazugság, Barátom is ugyanezeket érzékeli, érdekes nem?

Összegezve
Svédország egy nagyon élhető ország, itt is dolgozni kell, de halad is az ember előre, nagyon fontos. Nem nézik le egymást. Nekem pl fontos, hogy amikor kinézek az ablakon akkor azt látom amit szeretnék, rendezett környezetet, erdőket, nyugalmat. Viszont tudni kell alkalmazkodni, különben nem foglalkoznak az emberrel a svédek. Engem befogadtak nagyon rövid idő alatt, mint Barnát is, elgondolkodtató ez, nem? Az ember ahol született nincs befogadva, csak lenézést kap, idejön és teljesen más az egész... no comment!

Sok siker kívánunk Antinak a folytatáshoz!

5 megjegyzés:

  1. Remélem, hogy minden Magyarországon összegyűlt keserűséget idővel feledtetni tud majd az új hazád, és megtalálod a számításod! Mi mást is kívánhatnék az új évre:) BUÉK!

    VálaszTörlés
  2. De jo!Meg kell tanulnom svedul!

    VálaszTörlés
  3. 20 évig éltem Svédországba,egyetemi tanulmányaimat is ott végeztem.A sok pozitivum valóban igaz, az embert teljes erővel segitik az elején, de nehogy többet akarj vagy tudj mint Ők mert akkor véged van!Szürke langyos biztonságban el lehet éldegélni!
    Én visszajöttem Magyarországra immár 8 éve és az általad csak viktaturának nevezett helyzetben élvezem és megélem életem minden egyes napját!
    Sok sikert kivánok neked!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      A hozzászólás feltételezem nem nekem jött, de reagálnék rá.
      A többet tudás palástolható dolog és ha az ember nem villogni akar vele, hanem csak tenni a dolgát az elvártaknak megfelelően, akkor minden OK. Én is ezt csinálom és boldogan élek.
      A többre vágyás is relatív... a magyar emberek jelentős része sajnos csak álmodhat az itteni életszínvonalról. Ha nekem megadatik egyszer az itteni átlag, akkor kiugrom majd a bőrömből örömömben.

      Nem mindegy, hogy az ember honnan jött és hová jutott, hogy mennyire tudja ezeket a dolgokat értékelni.

      Sokan nem értik, de nekem nagyon tetszik ez a "szürke, langyos biztonság". Sokkal jobban, mint az a bizonyos magyar virtus, amit a hátam közepére sem kívánta soha.

      Itt a kevesebbért többet kapok, a többől tellik évi 3-4 utazásra, autóra, kényelmes körülményekre. Nekem többre nincs szükségem, így vagyok boldog (nem hiányzik a rögös túró, sem a rudi, de még a karikás ostor sem :) ).

      De elfogadom, ha valaki a hazájára és a régi dolgokra vágyik... nekem ezek semmit sem jelentenek. Kinek mi, nem igaz?

      Törlés