2012. december 16., vasárnap

Svédségek

Ezt a bejegyzést olyan dolgoknak szánjuk, amikkel először Svédországban találkoztunk, illetve olyan (ma már hétköznapi) használati tárgyaknak, amelyek svéd vonatkozásúak (svéd találmányok).

Szöges gumi (dubbdäck)
Abban máris bizonytalan vagyok, hogy ez svéd találmány-e vagy csak itt terjedt el, mint legális eszköz a megcsúszás elleni harcban. Norvégiában, Dániában és Finnországban (november 1. és március 31. között) is szabad a használatuk, ha jól tudom.
Svédországban október 1. és április 15. között megengedett a használata, de ha az időjárási körülmények azt indokolják, akkor ezen perióduson kívül is.

Maga a szerkezet nem nagy ördöngösség, apró szegecsek vannak a téligumi futófelületébe ültetve, melyek remekül kapaszkodnak a jégen. Volt szerencsém tapasztalni, hogy mekkora a különbség és... nem kérdéses a létjogosúltsága.

Nagyvárosokban (eddig Stockholmban és Göteborgban találkoztam csak vele) néhány útról ki vannak tiltva a szöges gumik. Ezek többnyire olyan lankás útszakaszok, ahol a lejtő/emelkedő miatt nagyobb kárt tehetnének a szegecsek az útburkolatban. Gondolom...
Jellemzően egyébként nem észrevehető, hogy tönkretenné az utakat a szegecs, az utak 99%-a sokkal jobb állapotú így is, mint a méltán híres magyar utak az örökbe fogadható kátyúikkal együtt. Rossz utak azért itt is vannak... :)

Beépített vágódeszka a konyhapultban
Egy valódi, hiánypótló szerkezet! Először Svédországban találkoztunk ezzel a megoldással, de ez nem zárja ki azt, hogy máshol ne lenne vagy lett volna. A mi életünket jelentősen megkönnyítette, pl. nem kellett a lakás felszerelésekor ilyesmire költeni :) Ezen kívül mindig ugyan ott van, könnyen tisztántartható, nem gusztustalan és na, egyszerűen szeretjük és kész!

Celsius-skála
Az eredeti bevezetője Anders Celsius volt, bár Ő a két végpontját felcserélve használta. A ma is használatos skála megalkotója Stromer volt, aki szintén svéd.
A skála két végpontja a víz fagyás, illetve forráspontja (Celsius skáláján 0 a forrás és 100 a fagyáspont). E két állapot közötti intervallumot osztotta fel 100 egyenlő részre.
Igazán hálásak viszont azért lehetünk, hogy ezzel megúsztuk a Fahrenheit skála használatát (Európában). ;)

Dinamit
A svéd Alfred Nobel találmánya 1866-ból, aki a nagyon robbanékony nitroglicerin előállítását akarta biztonságosabbá tenni. Habár az előállítás és szállítás nehézségei ezzel jelentősen csökkentek, hosszú távú tárolásra így sem volt alkalmas, instabillá vált. Nobel receptje 75% nitroglicerint, 24,5% kovaföldet és 0,5% szódát tartalmazott.
Használták polgári és katonai célokra is (a civil felhasználású dinamit robbanóereje a katonainak csupán a 60%-a). Szabványos mérete 8" x 1/10".

Franciakulcs
Bár a megnevezés megtévesztő, semmi köze a franciákhoz a szerszámnak. Annál is inkább, mert a feltalálója egy bizonyos Johan Petter Johansson volt 1886-ban. Összesen több mint 100 találmányt (különböző kulcsokat és fogókat) köszönhetünk a feltalálónak. 

(Radiális átömlésű) gőzturbina
1984-ben Fredrik Ljungström találta fel ezt az új típusú turbinát, mely ugyan kisebb teljesítményű volt (kb. 30 MW = 30.000.000 Watt), de a korábbi turbinákhoz képest gyorsabban lehetett beindítani és változtatni a teljesítményét.
 
Pacemaker
1958-ben ültették be az első teljesen beültethető pacemakert a Karolinska Institute-ban, a svédországi Solnában. Az eszközt Rune Elmqvist és Åke Senning sebész fejlesztette ki. A szerkezet elektródákhoz kapcsolódott, melyeket mellkas-sebészeti eljárás keretében csatlakoztattak a szívizomhoz. Az eszköz háromórányi működés után leállt, de a következő már két napig üzemelt.
A világon az első beteg, aki beültethető pacemakert kapott, életében még további 26 különböző pacemakert használt és 2001-ben, 86 éves korában halt meg.
Az első svéd fejlesztésű készülékekben olyan akkumulátorokat használtak, melyeket indukciós tekercs töltött fel.

Tetra pak csomagolási rendszer
A svéd Ruben Rausing 1943-ban kezdtett bele egy olyan tejesdoboz fejlesztésébe, amely a lehető legkevesebb alapanyag felhasználása mellett a lehető legnagyobb higiéniát biztosítja. Így született meg a tetraéder-alakú Tetra Classic doboz ötlete.
A rendszer története lenyűgöző, itt olvashattok róla részletesebben.

5 megjegyzés:

  1. "Celsius skáláján 0 a forrás és 100 a fagyáspont"
    Gondolom nem kell ecsetelni miért emeltem ki ezt a mondatot:)
    Amúgy nagyon tetszik a blogotok és további kellemes életet kívánok Nektek,Svédországban.Üdvözlet Göteborgból!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Celsius eredetileg fordítva alkotta meg a skálát (0 - forrás, 100 - fagyás), ezt módosította később Stromer (szintén svéd tudós) a ma is ismert formájára.
      A bejegyzésben szereplő zárójeles (általad kifogásolt) rész Celsius eredeti skálájára vonatkozik.

      Örülünk, hogy tetszik a blog! :)
      Mi is hasonló jókat és Boldog Karácsonyt kívánunk!

      Törlés
    2. Az ember mindig tanul valamit.Ezt nem tudtam.Akkor visszaszívom a megjegyzésemet!
      Remélem a karácsony kellemesen telt!Boldog új évet előre is!

      Törlés
    3. Szia!

      Köszönjük, nektek is Boldog Új Évet!

      Törlés
  2. hasselblad
    Ezt kihagytad.A holdon is ezzel fotoztak.

    VálaszTörlés