2013. január 29., kedd

A Personnummer-ről (PN)

A története
1947 óta használják Svédországban, ez volt a világon a legelső olyan azonosító szám, ami a teljes lakosságot lefedte, minden egyes állampolgárt "megbillogozott".
Ezt a számot használják gyakorlatilag mindennemű azonosításra Svédországon belül, legyen szó egészségbiztosítóról (Försäkringskassan), munkanélküli hivatalról (Arbetsförmedlingen), adóhivatalról (Skatteverket), bevándorlási hivatalról (Migrationsverket), bankokról és még sorolhatnám...

Érdekes módon itt az adatvédelmi ombudsman nem kötött bele abba, hogy mindenkinek legyen egy száma és onnantól azzal azonosítsanak mindenkit.
("Egy Szám mind fölött, Egy Szám kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen." - biztos valami hasonlóra gondoltak Magyarországon, amikor kitalálták, hogy legyen mindenkinek egy poker-partyra is elegendő kártyája a tárcájában).

A másik érdekesség (előny), hogy itt nem kell bohóckodni olyan marhaságokkal, hogy "anyja neve", "születés helye és ideje", "leánykori neve"... itt beírjuk a számunkat és onnantól minden adatunk ott van a számítógépben.

Ezek a számok az adóhivatalnál mindenki számára hozzáférhetőek személyesen vagy telefonon (tehát bármikor betelefonálhatok és megkérdezhetem a szomszéd bácsi számát).

A felépítése és fajtái
A svéd PN hasonó módon épül fel, mint a magyar személyi szám. 6 vagy 8 szám, utána kötőjel (szélsőséges esetben + jel) és még 4 számjegy.

Az első 6 vagy 8 számjegy a polgár születési dátumát jelöli. Van ahol csak ÉÉHHNN formátumú, van ahol a teljes évszámot használják: ÉÉÉÉHHNN. Az évszám első két számjégyét néha kiírják, néha nem...
Utána jön a kötőjel vagy a 100 évesnél idősebbek esetén egy + jel, majd az utolsó 4 számjegy, ami egyéni. Legyen ez a 4 szám abcd.
Így tehát egy svéd PN a következőképpen néz ki: (ÉÉ)ÉÉHHNN-abcd.

Az a és b sajnos nem tudom mi alapján kerül kiosztásra. Régen a születési hely alapján, megyénként adták, de most már nem.
A c utal a tulajdonos nemére, nők esetén páros, férfiak esetén páratlan. Ha valaki nemátalakító műtéten esik át, akkor kap új számot az új nemének megfelelően.
A d egy ellenőrzőszám, amit az összes többi szám alapján kalkulálnak. Meg lehet keresni az algoritmust a WikiPedián, én nem vacakolok most vele. :)

Létezik sima személyi szám (personnummer), adószám (samordningsnummer), szervezeti szám (organisationsnummer).
Az alábbiakban az 1967.03.19-én született Sven Svensson lesz akin bemutatom a számokat.

Személyi szám (personnummer)
A svédek és a Svédországban élők (és dolgozók) azonosítására szolgál. A svédeknek ez alanyi jogon jár, természetesen.
Korábban ilyet bárki kaphatott, aki kijött és besétált az adóhivatalhoz + tudott lakcímet prezentálni. Nekem is így lett PN-em még 2008-ban.

Ahhoz, hogy ezt mostanában kiadják már nem elég bejelentkezni az országba, itt is kell dolgozni egy minimális időt. Próbaidős szerződés (prov anställning) vagy 6 hónapnál rövidebb, határozott idejű szerződés kevés (Antinak ilyen van jelen pillanatban).
Nórink sem adták ki, amíg próbaidős voltam, hiába írtam le, hogy vállalom az eltartását. Meg kellett várni, amíg megkaptam a határozatlan idejű (fast anställning) szerződésemet.

Sven Svensson esetében pedig így nézne ki a szám: 670319-4538. Az utolsó számot nem számoltam ki, csak bemondásra született :)

Ha Sven valami csoda folytán 1867.03.19-én született volna és még élne, akkor a száma így nézne ki: 670319+4538.

Ha Sven a későbbiekben úgy dönt, hogy nővé operáltatja magát és ezentúl Gunilla Svensson lesz, akkor pedig így változik a szám: 670319-4527. Nyilván az utolsó négyes 3. száma változik elsősorban (páratlanból párossá), de ezzel együtt az ellenőrzőszám is változni fog a legvégén.

Adószám (samordningsnummer)
Ez egy amolyan ideiglenes személyi szám vagy nevezhető adószámnak is. Ilyet kapnak azok, akik egy szomszédos országból ingáznak (de itt dolgoznak), akik itt tanulnak, tengerészek, kórházi ellátásban részesülnek vagy akinek nincs a PNhez elégséges idejű szerződésük, de adót azért fizetniük kell.
Ilyet kapott Anti is.

Annyi a különbség, hogy itt a születési dátum napjaihoz hozzáadnak 60-at.

Ha a már példaként hozott Sven mondjuk német állampolgár lenne és Németországból járna át dolgozni vagy csak ideiglenesen dolgozna itt, akkor így festene a samordningsnummer-je: 670379-4538

Később, ha már van rendes munkaszerződésünk, akkor ezt át lehet váltani PN-re.

Szervezeti szám (organisationsnummer)
Ilyet kapnak a cégek.
Hasonló módon épül fel, mint a személyi szám. Az első számjegy egy csoportazonosító, az utolsó szintén egy ellenőrzőszám. A köztes 8 pedig... még nem jöttem rá :)

"Ez semmi..." - adóhivatali ugyintéző
Létezik még egy harmadik fajta személyi szám is. Ezt arról ismerni meg, hogy 4 darab 0 van a végén.
Abban az időben, amikor Nórinak még intéződött a száma és folyamatosan kapta az elutasításokat, mindig ilyen számmal hivatkoztak rá.

Sven esetében így nézett volna ki: 670319-0000

Egyszer bent voltunk miatta a Skatteverketnél, ahol mondtam, hogy nem értjük miért van neki ideiglenes száma. Erre mondta az ügyintéző, hogy ez nem ideiglenes szám, ez semmi sem... :)

Az ügyintézés menete napjainkban
Az idő múlásával folyamatosan nehezítették a PN megszerzését. Ez nem csoda, mert eszméletlen mennyiségű bevándorló van az országban.
A dolog érdekessége viszont az, hogy nem a menekültek bejutását nehezítik (akik később segélyen elég jól és nagyon hosszú ideig eltengődnek), hanem pl. az EU-s állampolgárokét.

Ha az ember szomáliai, akkor idejön, elsírja bánatát és megkapja a számot (menekültstátuszt - bár ennek is vannak feltételei). Ha akar dolgozni, ha nem. Jön - sír - el lesz tartva.
Ha viszont német állampolgár és dolgozni jönne, akkor ez már nem ilyen egyszerű.

Először is el kell menni a Migrationsverketbe és kérni kell a tartózkodási engedélyt. Ezt minden EU-s állampolgár meg fogja kapni, nem nagyon kötnek bele.
Ha ez megvan, akkor irány a Skatteverket és kérni kell a PN-t. Itt viszont már gond lesz!
A PN-hez kell munkaszerződés. Ha az nincs, akkor jóformán esélytelen a PN. PN vagy adószám nélkül viszont kevés munkaadó áll szóba az emberrel. Ha mégis találunk ilyet, akkor az ügyintézés jelentősen leegyszerűsödik, bár Anti példáját látva, a 3 hónapos fix szerződés kevés a PN-hez, arra csak adószám (samordningsnummer) jár.

Jelen pillanatban már az sem megoldás, hogy valakivel eltartatjuk magunkat, mert nálunk is van a rokonságban olyan, aki fél éve hiába várja a számát, nem kap. Hiába vállalja apósom, hogy eltartja, az nem elég. Ebből arra következtetek, hogy minimum szülő / gyerek vagy házastársi / regisztrált partneri kapcsolat kell.

Volt még valahol olyan is, hogy egy évre elegendő vagyonnal már adnak PN-t. Kérdés, hogy mennyi ez pontosan? Csak tippelni tudok, 2 ember esetén, nem nagyvárosban egy szűkös megélhetéshez minimum havi 8-10.000 korona szükséges. Ez 100-120.000 korona kp-t jelent, ami kb. 3.800.000 Ft. Nem kevés...

Ha valahogy sikerül kiharcolni a PN-t és van munkánk is, akkor még el kell menni a Försäkringskassan-hoz és regisztrálni magunkat a svéd TB-nél. Enélkül nem lesz orvosi ellátásunk (bár ha van PN, akkor alanyi jogon jár és ellátják az embert - engem elláttak akkor is, amikor még csak folyamatban volt a regisztrációm, igaz ez a tavalyi balesetem volt :) ).

Mielőtt bárki nekiindul találomra Svédországnak, alaposan gondolja át, hogy mire és hogyan van esélye... a legfontosabb a munka, ha az nincs, akkor ez egy pokolian drága országnak számít!

Hasznos oldalak (rengeteg információval, akár szomáliai nyelven is :) ):
www.migrationsverket.se - bevándorlási hivatal
www.skatteverket.se - adóhivatal
www.arbetsformedlingen.se - munkanélküli hivatal (itt lehet munkát is keresni)

2013. január 28., hétfő

A fotózás... és a kezem

Túl vagyunk a fotózáson, érdekes volt.

Nem pont a témához kapcsolódik, de hajnalban esett a hó (kb. 5-8 centit), aminek következtében a busz késett és 6:33 helyett 6:43-kor jött. Ez nem lett volna nagy dolog, de a vonat indulásáig (a busz beérkezése után) csak 10 perc volt, ami a 10 perces késés miatt pont semmivé foszlott.
Csodával határos módon viszont sikerült behozni a késést a Bettna - Flen távolságon (20 km), így elértem a 7:14-es vonatot.

Jegyárak:
- buszjegy Bettnából Flénbe: 48 korona (1.550 Ft)
- vonatjegy Flenből Stockholmba: 139 korona (4.450 Ft)
- hévjegy Stockholmon belül: 44 korona (1.410 Ft)

A fotózás
Remekül sikerült, kihoztam mindent magamból! :)
Voltak feladatok is, ezek jó részét nem sikerült végrehajtani: egy zsebből kivenni az aprót; egy csavarra feltekerni egy anyát.
Sikerült viszont a gyurmaszeletelés késsel és villával :) enni tehát tudok, csak lopni és dolgozni nem.

Volt egy erőmérős feladat is, az hozta számomra a legmegdöbbentőbb eredményt:
A kézfejem (tenyerem) szorítása a jobb kezemmel 36 (mértékegységet sajnos nem tudok), a ballal csak 14. A hüvelykujjam és mitatóujjam szorítása a jobb kezemmel 9,4; a ballal csak 1,4.
Az arányokat tekintve a bal tenyerem harmad, a bal hüvelykujjam hatod akkora teljesítményre képes, mint a jobb. Nem túl jó arány...

A művelet végén kérdeztem, hogy várható-e javulás a mutatóujjam behajlításának ügyében... a válasz egy sajnálkozós és ezért lehangoló "Nem valószínű" volt. Ez van...

Itt tartunk most, meglátjuk mi lesz a következő műtét után.

2013. január 27., vasárnap

Fotózás és túlóra

Úgy tűnik, hogy híres fotómodell leszek!

Pénteken felhívtak a kórházból, ahol műtöttek, hogy szeretnék ha bemennék valamikor, mert lefotóznák a kezemet. Lesz egy előadás, aminek (vélhetően) egyik témája én leszek. Ezek szerint tényleg komoly munka volt összelegozni a mancsomat.

A hétfőm így elég sűrű lesz, reggel 6-kor indulok busszal Flenbe, onnan 7 körül tovább Stockholmba, hogy 9-re ott legyek a "Kézmodell leszek" válogatásra. 1 órám lesz kb., mert el kell érnem a 10:29-es vonatot haza.
Nóri visz majd Flenből Bettnába, hogy délután 2-től dolgozhassak 22:30-ig. Jó nap lesz... :)

Közben találtam pár képet a kezemről, amiken még nem nevezhető gyógyultnak. Ha van rá igény, akkor az előzőhöz hasonló módon felteszem azokat is... Sokkl jobban lehet értékelni a jelen állapotot a friss képek ismeretében. 
Hétfőn pedig megpróbálok majd a baleset utánról készült képeket is szerezni, az lenne csak az igazi előtte-utána hangulat...

Túlóra
Mostanában szerencsem van. Ma is be kellett jönnöm, mert az egyik kollégának SOS munkája van és én tartom neki a gyertyát. Nem gond, a túlórapénz mindig jól jön, nem igaz?
Az elmúlt 8 napban 7-en dolgoztam... :)

2013. január 26., szombat

Rendőrség II.

Ahogy azt az előző bejegyzésben már beharangoztam, ismét ellátogattam a katrinehomi rendőrségre.

Az első kérdés rögtön az volt, hogy szeretnék-e ügyvédet. Természetesen nem... de erre később még visszatérünk.

Egyrészt az előző látogatásom alkalmával tett vallomásommal kapcsolatban (ezt a fél mondatot csak harmadszori nekifutásra sikerült értelmesen leírnom :) ) tettek fel további kérdéseket; másrészt volt még pár egyéb kérdés is, pl. be kellett mutatnom, hogy hogyan működik a gép, melyik gomb mit csinál, stb...

Az előző vallomáson finomítottam picit, pl. belevetettem a jegyzőkönyvbe, hogy egyértelműen az én hibám volt a baleset, nem kényszerített senki sem, hogy ott matassak, ahol nem kellett volna. Később ezt több kérdésre adott válaszomban alá is támasztottam. Elég ügyesen felépített kérdéseket kaptam, összességében talán 20-at, de igazából ez a 20 csak 4-5 kérdést jelentett, a többi csak ellenőrzés volt, hogy nem beszélek-e össze-vissza.

A fentire azért volt szükség, hogy ne nagyon akarják a céget macerálni az ügyben. Egyrészt hiába büntetik meg őket, attól nem nő vissza a kisujjam; másrészt ezzel csak a kollégák és én járunk rosszul (és a cég is persze). Ha most, a nem túl rózsás gazdasági helyzetben kifizettetnek 500.000 - 1.000.000 koronát a céggel (amit az állam kap), az a dolgozók esetleget jutalmából fog lefaragni. Harmadrészt én sem örülnék neki, ha miattam kapna büntetést a kenyéradóm. Ennyire (minimum) lojális vagyok  munkahelyem irányába.

Az ügyvédet azért kérdezték, mert lehetőségem van beperelni a céget. Követelhetnék tőlük kártérítést, de ilyesmi eszembe sem jutott soha! Miért tenném? Egyrészt nem reális követelés lenne, mert a hibát gyakorlatilag én követtem el (más kérdés, hogy nem lett volna szabad tudom elkövetni, ami már a cég sara); másrészt ha perelnék, azzal gyakorlatilag elvágnám magam itt egy életre; harmadrészt pedig ha ennek a szakmában híre menne, akkor valószínű soha többet nem kapnék munkát Svédországban ezen a területen.

Másnap bementem a főnökhöz, megbeszéltem vele a dolgokat. Abban maradtunk, hogy senki sem haragszik senkire, még nem tudni, hogy lesz-e és ha igen, akkor mekkora büntetés. Ha rajtam múlik, akkor megpróbálom úgy intézni, hogy ne legyen vagy minél kevesebb legyen.
Szeretek itt dolgozni, nagyon szeretem ezeket az embereket és mivel a történtek már úgysem fognak megváltozni, legalább a jövőbeni károkat próbáljuk meg enyhíteni...

Remélem már nem lesz több meghallgatás, bár az ügyvezetővel, a műszakvezetővel és a termelési igazgatóval is beszélni akarnak majd. De ők biztosan tudják mit mondjanak...

Kellemes hétvégét!
(itt most -16 és -21 fok között változik a hőmérséklet :) )

2013. január 20., vasárnap

Munka, újra rendőrség és pár kép a kezemről (egy olvasó kérésére)

Munka
Volt a hét elején egy möte, ahol kicsit felelevenítették a már meglévő szabályokat (házirendet), illetve itt-ott tettek hozzá új dolgokat.

Az egyik legfontosabb változás az volt, hogy ezentúl tilos a cégről bármit is írni a közösségi médiában. Nem tudom, hogy ez vonatkozik-e pl. erre a blogra is (elsősorban a Facebook és a Twitter volt kiemelve), de jobb a békesség alapon a jövőben inkább nem írok konkrét dolgokat a vállalatról.

A másik, munkavédelmi szempontból jelentős újítás, hogy ezentúl nem szabad úgy rádiózni vagy zenét hallgatni, hogy mindkét fülünk be van dugva. Ez egy teljesen jogos és érthető dolog, bedugaszolt fülekkel nem hallja meg senki, hogy adott esetben én visítok a gépben, mert megette a kezemet.

Volt szó a szünetekről és a dohányzás mellőzéséről munkaidőben (milyen meglepő, igaz?), de ezek nem nagyon érintenek engem.
Most már nem szabad internetezni sem munkaidőben, hiába megy a gép beavatkozás nélkül... ez egyesek szerint jó, egyesek szerint butaság... szerintem pedig ha ezt kéri a főnök, akkor ezt kell csinálni.

Egyébként minden rendben munka terén, tudok rendesen dolgozni is a kezemmel. Van néhány dolog, ami nem vagy csak nagyon nehezen megy (jellemzően a két kezet igénylő dolgok), de ezeket is megoldom valahogyan.

Az elmúlt két hétvégén tudtam túlórázni is. Mindkétszer az utolsó utáni pillanatban szóltak csak (egyszer valami sürgős munkát kellett befejezni, ma pedig "vigyázni" kellett egy kollégára, akinek sürgős munkája volt). Semmi baj, hamarosan úgyis műtét és 3 hónapos betegszabadság, így jól fog jönni egy kis extra, hogy majd ne fájjon annyira a 3*10%-os fizetéskiesés.

Rendőrség
Péntek reggel felhívtak, hogy lenne még pár kérdésük, ezért be kellene mennem megint... már az előzőhöz sem volt túl sok kedvem, ehhez már végképp nincs. Minimum 2,5 óra az életemből... :(

Képek
Már többször kértek képet a kezemről... ide nem szeretnék közvetlenül semmi ilyesmit feltölteni, mert biztosan van, akinek elvenné az étvágyát és különben sem szeretnék ezzel senkit sem traktálni.
Akit viszont érdekel, az kattintgasson az alábbi linkekre:
Kép 1
Kép 2
Kép 3

2013. január 17., csütörtök

Látogatás a rendőrségen

Kedden reggel, nem kis kalandok árán sikerült vallomást tennem a tavaly januári baleset kapcsán a katrineholmi rendőrségen.

Már az odajutás sem volt egyszerű, mert kedden hajnalban hatalmas pelyhekben esett a hó, így a szöges gumi ellenére is borzasztóan csúszott.
Elvittem reggel Nórit Flenbe, az iskolájába, onnan mentem tovább Katrineholmba. Úgy félúton járhattam, amikor egy baleset miatti torlódás állta utamat. Szerencsére az előttem haladó ismerte a környéket és Őt követve sikerült kerülőúton beérni a városba.

Itt kezdődött a következő bonyodalom, nem találtam a rendőrséget.
Közben felhívott az ügyintéző is, akinél jelenésem lett volna reggel 9-kor, hogy merre járok, jövök-e egyáltalán. Jövök, persze... :)

Végül az Ő útmutatásai alapján sikerült negyed órás késéssel megérkeznem.

A kihallgatás egészen kellemes volt, végig svédül zajlott (néha ugyan elvesztettem a fonalat, de azért megbirkóztunk egymással :) ). 9:15-től 11:00-ig tartott, ne kicsit elfáradtam a végére.
Nagyjából sablon kérdésekre kellett válaszolnom, elmesélnem, hogy mi és hogyan történt. Közben mondta, hogy egybevág a történetem a többiek által elmondottakkal, ami egyrészt érthető, másrészt megnyugtató, mert akkor nagyjából képben voltam a balesetkor.
Volt pár kulcskérdés, mint pl.:
"Ön szerint indirekt módon felelős lehet-e a vállalat a balesetért?", illetve "Ha az ajtó zárja nincsen kikapcsolva, akkor elkerülhető lett volna a baleset?".

Mivel korábban bent voltam a termelési igazgatónál és direkt az ilyen kérdések miatt megkérdeztem, hogy mit mondhatok és mit nem (azt a választ kaptam, hogy bármit mondhatok); így nem próbáltam meg szépíteni a dolgokon és "Igen"-t feleltem a fenti kérdésekre.
Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a céget okolnám a baleset miatt, hiszen hiába volt nyitható az ajtó, nekem akkor sem kellett volna nyúlkálnom. Semmi külső kényszer nem volt, csak az én hülyeségem... :)
Mindemellett az ajtó zárja nem véletlenül van zárt állapotban, ha a gép megy, így az is igaz, hogy ha rendeltetésszerűen működik, akkor ha akarok sem nyúlhatok oda, ahová nem kellene.
Meglátásom szerint 50-50%-ban voltunk hibásak, de ezt nyilván mindenki másképpen gondolja, én pedig nem ismerem a munkavédelmi szabályozást (sem itt, sem Magyarországon).

Az előadó (nevezzük előadónak a hölgyet, akivel beszéltem) azt mondta, hogy elküldik a vallomásomat az Arbetsmiljöverketnek, akik meg fogják vizsgálni a dolgot (ismét) és ha indokoltnak találják, akkor kártérítésre fogják kötelezni a céget.
Ez (az előadó szerint) 5.000 és 10.000.000 korona közötti összeg lehet, de viszonyításképpen egy üzemi baleset 1-3.000.000 korona, szóval a rám vonatkozó összeg valahol 5.000 és 1.000.000 korona között lehet. Nyilván az alsó határhoz közel :)

Nem tudom pontosan, hogy ezt miért kapnám, mert valami összeget kapom majd a cég biztosítójától is. Ez már biztos, a kérdés csak az összeg. De miért kapnék két helyről is ugyan azért? Vagy van valami kavar megint (szokott lenni :) ), vagy még arra gondolok, hogy a biztosító fizet azért, mert mozgáskorlátozott lettem (nem tudom, hogy mi a megfelelő szó rám, de az amputáció és a funkcionális elégtelenségek miatt teljes értékű biztosan nem vagyok már), a cég pedig azért, mert veszélybe sodort.
Mindenesetre akárhogyan is, ha megállapítanának valami összeget (amit én kapok és nem bírság, ami az államhoz megy), akkor arról le fogok mondani, mert:

1) mindegy, hogy kinek a hibája, mindketten kellettünk hozzá;
2) nem piszkítok oda, ahonnan az ennivalót kapom;
3) ha a biztosító fizet, akkor kárpótolva vagyok, nem jár kétszer pénz ugyan azért.

Az átgondolás jogát természetesen fenntartom, meglátjuk mit hoz a jövő...

2013. január 12., szombat

Még többet az új lakásról

Voltunk megnézni ismét az új lakást. Szerettünk volna képeket is csinálni, de úgy látszik komolyan vették, hogy nem tetszik a fürdőszoba, mert porig volt rombolva. A leendő hálószobába költözött a WC, a nappaliba pedig egy beépített szekrény egykoron szebb napokat is megélt maradványai. Ezen körülmények között letettünk a képkészítésről.
A fürdő szép lesz, bár valamiért kék padlót akarnak... majd még egyezkedünk! :)

Picit azért méricskéltünk, a két szoba pontosan ugyan akkora, 360 x 500 cm, ami 18,5 nm-t jelent. A lehetséges berendezésen még gondolkodunk, csinálunk majd "papírlakást", tologatható bútorokkal (2D-st) és elsakkozgatunk.

Update: meg is vagyunk. A nappali szuper lesz, jól ki lehet használni a teret. A hálóval már lesznek gondok, elég sok kihasználatlan terület lesz. Majd veszünk bele egy elektromos kandallót :)
A képeket is odaálmodtuk az új helyükre és Muffin is megkapta előkelő sarkát a nappaliban. 

Felmértük a távolságokat a lakás és Flen főbb részei között (gyalog):
- a központ (nyelviskola, boltok): 1,2 km (15 perc);
- vasútállomás (Stockholmba): 700 m (8 perc);
- uszoda: 800 m (10 perc);
- anyósomék: 1,9 km (25 perc);
- Lajos (kolléga): 400 m (5 perc);
- Zsolti (szintén kolléga): 850 m (10 perc);
- benzinkút (autóval): 1 km (2 perc). 

Találtunk egy dombot is kb. 300 méterre, ahol jókat lehet majd szánkózni / csúszkálni jövő télen.

Ez azért jóval felhasználóbarátabb környezet, mint amit Bettna tud nyújtani!

2013. január 8., kedd

Egy tanács időpontfoglaláshoz

A napokban szerettem volna időpontot foglalni a körzeti orvoshoz. Interneten kértem visszahívást, de a héten délelöttös vagyok, így munkaidőben hívtak. Ez egészen addig nem is lenne probléma, amíg a gèpek keltette zajban is meghallom, ha csörög a telefon, de most sajnos nem így történt...

Később (3 perccel) láttam, hogy kerestek, de sajnos visszahíváskor mindig (eddig ezt tapasztaltam) rejtett számról hívnak, következésképpen esélytelen korrigálni, lehet újra kérni a visszahívást.
Ez semmibe sem kerül, maximum kicsit bosszankodik az ember, mert elszalasztott egy "lehetőséget" és ha nincs szerencséje, akkor várhat egy napot.

A tanácsom pedig az, hogy ha hivatalos telefont várunk, legyen mindig hallótávolságban / felhangosítva / rezgősre állítva és lehetőleg szem előtt a telefonunk. :)

Update: jött egy levél az orvosi rendelőtől, hogy 15.-re kaptunk időpontot. Így tehát nem vész el a visszahívás kérés, illetve az orvoslátogatás lehetősége, csak az időpontválasztásban nem veszünk részt. Ha nem jó az időpont, még lehet egyezkedni később...
Mégis működik a rendszer, szerintem nem is rosszul.

Egyébként mostanság sok érdekes nem történt, minden OK, leszámítva, hogy a hétvégen tönkrement a notebook-om monitora, így most:
- vagy megelégszem a telefonommal (nem az igazi);
- vagy használom Nóri gépét (közös lónak ferde a szája :) );
- vagy beruházunk egy új notebookra (nem érzem, hogy készen állnék jelenleg egy 5-6.000 koronás kiadásra).

Jelen pillanatban az adatmentés is gond, megpróbálok szerezni egy külső monitort és ha úgy megy, akkor lementeni a dolgaimat. Remélem sikerül...

Van azért jó hír is: a sérült hüvelykujjam az utolsó műtét óta javulást mutat. Igaz még elég szerencsétlen módon, de össze tudok fogni a mutató és a hüvelyk ujjammal, illetve nem kis erőlködés  mellett, de már elérem a középső ujjamat is.
Apró dolognak tűnhetnek, de ha tovább javul a helyzet, akkor elég jók a kilátások (tökéletes nem lesz már soha, de minden apró javulás óriási segítség a mindennapokban.

Nem tudom, hogy milyenre sikerült ez a bejegyzés (külalakra), telefonon írtam, sok jóra nem számítok :)

Szép napot mindenkinek!

2013. január 1., kedd

Flenről pár szó

Flen városa a Flens kommun székhelye, 445 hektár területen helyezkedik el.
2010-ben 6.229 lakosa volt, ami már egy nagyságrenddel több mint Bettnának (2010-ben 412 lakos).

A városi rangot 1949-ben nyerte el, mikor vasúti csomópontot létesítettek itt. Azóta is közvetlen összeköttetése van Stockholmmal, átszállás nélkül mindössze 1 óra alatt a fővárosban lehet az ember. Egy felnőtt jegy ára ma - 2012.12.30. - 126 és 132 korona között változik (nem tudom mi alapján), ami kb. 4.300 Ft.
1971 óta központja a Fleni járásnak.
 
A város 120 km-re délre található Stockholmtól és kb. 50 km-re nyugatra Nyköpintől. Közeli nagyvárosok: Katrineholm (27 km), Eskilstuna (44 km).
 
Másik nevezetessége, hogy itt van a világ legészakibban fekvő borászata is.

A várost összesen négy tó veszi körbe (a  Gårdsjön - itt fogunk lakni, az Orrhammaren, a Taljasjön és ... a negyediknek nem tudom sajnos a nevét).
 
A Gårdsjön körbesétálható, kb. 5 km hosszú "túra". Picit távolabb, tőlünk úgy 2 km-re található a Stenhammaren nevű kastély, ami a svéd király - Carl XVI. Gustaf - egyik nyári rezidenciájaként szolgál. A kastély egy 2000 hektáros területen helyezkedik el, amiből 1200 hektár erdő.
A kastély főépületét 1658-ben építették, de a területet már az 1300-as évek óta ismerik (akkor még Slädhammar néven).
 
Néhány kép a városról:

 
Fent: Flen Salsta nevű városrésze, bal oldalon a Gårdsjön (forrás: www.flen.se)
Lent: A Stenhammaren nevű kastély főépülete (forrás: WikiPedia)



Fent: a városközpont, madártávlatból. Bal oldalon alul a Coop, középen lakóházak, bank és az AU-Centrum. (forrás: www.flen.se)
Lent: a vasútállomás főépülete (forrás: www.fastighetsbyran.se)

 
Voltunk megnézni reggel a lakás környékét. Gondosan végignéztük a lakókat (a neveiket) és megkönnyebülésünkre a lépcsőházunkban lévő 5 lakásban 3 svéd lakik és két bevándorló (ebből az egyikek mi leszünk). A felettünk lévő lakásban is svéd lakik, ami jó jel zajosság szempontjából.
 
Képek az új lakás környékéről:
 
 
Fent: a bejárat mellől a tó. A távoli ablak a hálószobáé, a közeli (fél) ablak a fürdőszobáé.
Lent: (középső sor ablak): jobboldali kettő a konyháé, baloldali kettő a nappalié. Az alattunk lévő szinten hyresgästroom van, amit az itt lakók vendégei tudnak kibérelni (valószínűleg elég olcsón). Így megoldható nagyobb rokonság / baráti kör meghívása is, van hol aludni.
 
 
 
 
Fent: az épület másik (parkra néző) oldala, háttérben a tóval. Rengeteg a zöld terület...
Lent: két, szomszédos épület közötti park, fákkal, sziklákkal és az elmaradhatatlan tóval :)
 
 
 
Fent: szinték a kér épület közötti parkban van egy nyilvános (közös) tűzrakóhely, kukával, padokkal. Bárki bármikor használhatja, ha utána feltakarít maga után (bármilyen meglepő, fel is takarítanak).
Lent: a tóra néző 4 ablakból valami hasonló lesz a kilátás. Pont szembe sütött a Nap, nem volt ideális a fényképezéshez :(